Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bács-Kiskun megyei jogi népszokások (Forrásközlés és forráselemzés)

359 különösen az anyjánál. Ennek magyarázatául mindkét részről azt hozzák fel, hogy az "anyósok" mindenkor beleszólnak a fiatalok ügyeibe, különösen külön kívánalmakat támasztanak a vővel, vagy mennyel szemben, ami azután a házastársak cívódásához vezet. Ad.22. A terhes nő jogállása miben sem különbözik más asszonyétól, mindaddig végzi a munkáját, míg ezt terhessége megengedi, mint addig is. Szülés a közös lakásban történik. [A] Keresztszülők rendszerint a rokonok köréből kerülnek ki vagy a baráti körből. A keresztszülők apróbb ajándékokat adnak az újszülött részére. A keresztszülők a rokoni kapcsolatot később is megtartják a keresztgyermekkel, ez megkülönböztetett tisztelettel viseltetik velük szemben, tanácsaikat meghallgatja, fontosabb ügyeiben ki is kéri. Ad.27. A családfa ismerete rendszerint csak a nagyszülőkig, legfeljebb a dédszülőkig terjed - az apai ágon tartják leginkább számon az ősöket. Sógorság a vérrokonság és a család körén belüli rokonok között áll fenn. Mindenki sógor, akivel valaminő rokoni kapcsolatot ki tudnak mutatni. Sógor tulajdonképpen a leánytestvér férje, ángy a fitestvér felesége, a közeli sógorok azonban egymást rendszerint a keresztnevükön szólítják. Ad.29. A ragadványnevek az ősökről leszármaznak, a családot sokszor más néven, mint a csúfhéven nem ismerik. Az egykorúak egymást tegezik, akár nő-, akár finemű az illető. A fiatalabbak az idősebbeket magázzák, a nő a férjhezmenetelével a leánykori nevét leveti, a férj nevét viseli, és ezen a nevén is szólítják. A nevek kor szerint változnak. (Pisti, Pista, István) Ad.35. A rokonok születés, házasság, temetés alkalmával összejönnek. A vendéglátás formái: megkínálás enni-, innivalóval, megkülönböztetett kedveskedés, szíves beszéd. Rokonok cívódása a rokonság közbenjárására simítódik el. A gyermek a szülőkkel, különösen az anyával szemben feltétlen tisztelettel és engedelmességgel viselkedik még akkor is, ha már önálló kereső. Ókécske, 1941. augusztus dr. Bárány László s.k. kalocsai törv.bíró