Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bács-Kiskun megyei jogi népszokások (Forrásközlés és forráselemzés)

360 Jogi néphagyományok Öregcsertő (Pest vm.) községből Gyűjtötte: dr. Bélágyi József kalocsai törvényszéki tanácselnök. (Kalocsa, 1941) 1. kérdés: A szokást, hagyományt tisztelik, követik és hozzá ragaszkodva megszólják és elítélik az attól való eltérést. A törvény szó alatt a jogszolgáltatást értik. Törvénybe idézik, akikkel vitás magánjogi kérdéseket kívánnak elintéztetni peres úton, vagy ha a rajtuk esett sérelmeket (bűnügyeket) bírói úton orvosoltatni, a sértőt megbüntetni akarják. Az idézett a beperelt, törvénybe megy. 2. kérdés: Erőt, egészséget, vagyont, jó családból való származást. Ez utóbbi főképpen a jó vagyoni viszonyokat, [a] gazdagságot jelenti. Van, hogy a szülők befolyásolják gyermekeiket a párválasztásnál, maguk szemelik ki az élettársat, van, hogy teljesen a gyermekre hagyják azt azzal, hogy magadnak veszel, te élsz vele. 3. kérdés: Előfordul a pusztán vagyoni indokból kötött házasság is, melybe a fiataloknak beleszólása nincs. Ilyen házasság rendszerint a házastársak egyenetlenkedésének, veszekedésének szülője. 4. kérdés: Falubelivel kötik rendszerint a házasságot, mert ezek ismerik jól egymást. Nem tiltják az idegenből való házastársvételt, de nem szívesen látják, ritka is, sok szóbeszédre ad alkalmat, sok bírálatnak van kitéve az idegenből hozott. 6. kérdés: A legény szülője, édesapja kéri meg a leányt, a legény is vele megy. Miután előre van az elkészítve, ünnepélyesen, tisztelettel fogadják a kérőket. 7. kérdés: Az eljegyzés a házasságkötés előtt hónapokkal előbb történik gyűrűváltással. Az eljegyzésnek a leány részéről történt felbontását a vőlegény legénytársai a községben nyilvánosan marhakolomplással történt figyelemfelhívás útján nyilvánosan kihirdetik. Bélágyi József: Jogi néphagyományok, 4 p., Öregcsertő, Pest m. EA 1186.