Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bács-Kiskun megyei jogi népszokások (Forrásközlés és forráselemzés)

358 nem élő személyek álljanak össze vadházasságra, a legritkább esetben fordul csak elő. A törvénytelen gyermek neve: zabi gyerek. Sorsa: a megesett leány szülei sem tekintik olyan unokájuknak, mint a törvényes unokát, megbecsülésben nincs része, te zabi! a neve, a nemző férfi és szülei, még ha kétségtelen is a nemzés, ugyancsak nem tekintik hozzátartozónak. Ad.15. Általános nézet az, hogy ha egy okos asszony vezeti a család anyagi ügyeit, a család boldogul -, ezért rendszerint az asszony a család vezetője: beleszólása van minden dologba, részt is vesz a munkában, a pénzzel ez rendelkezik, a keresetet ez osztja be, jószágnevelés, ház körüli dolgok az asszony munkakörébe tartoznak. A gyermekek nevelése, [a] ruházat rendben tartása, [a] vételek [és] eladások ugyancsak az asszony kezében vannak. Ad. 16. A munkában az asszony is részt vesz, kivéve azokat a munkákat, amelyek különleges férfi munkák (szántás, földfordítás, kaszálás, stb.) a vetemények megmunkálásában éppen úgy dolgozik, mint a férj. Ünnepeken a férjével együtt pihen, megy látogatóba, búcsúba, vásárba, faluba, templomba. Együtt alszik az urával egy ágyban, a gyermekekkel egy szobában. Nyári időben a ház előtti ambituson

29 a férfi, a feleség benn a szobában a gyermekekkel. Ad 18. Bár az asszony is megfelelően kiveszi a részét a család munkájából, mégis bizonyos elkülönítettség tapasztalható (tehénfejés, krumpliszedés s általában a könnyebb munkák is a nő és a serdültebb gyermekek munkakörébe tartoznak) A gyermekek keresménye, ha azok a szülők háztartásában élnek, a szülőké, ezek rendelkeznek vele, az idősebb gyermekek azonban keresetükkel, vagy azok egy részével már szabadon rendelkezhetnek (napszám, aratórész, cséplőrész). Ad.19. A rokonok közötti viszony meglehetősen közvetlen: még a távolabbi vagy nem vérszerinti rokonságot is tartják és ápolják (keresztszülő, komaság). Ünnepnapokon látogatásokat, családi eseményeknél összejöveteleket rendeznek (születés, halál), búcsúk alkalmával történő látogatások alkalmával tartják fenn még a távolabbi rokoni kapcsolatot is. Általában azonban a helyzet az, hogy a házastársak e látogatásai csak akkor nem ártanak a családi békességnek, ha azt együtt teljesítik. Az asszony gyakori látogatása a szüleinél, különösen az anyjánál családi békétlenségre vezetnek, s ugyanígy a férfi látogatása szüleinél, vagy Értsd: tornácon.