Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bács-Kiskun megyei jogi népszokások (Forrásközlés és forráselemzés)

357 Ad.lO. A válás ritka. Gyakoriságára és okaira csupán a statisztikai adatok ismeretében lehetne megfelelő választ adni. A megegyezéses válás fogalmát ismerik, amennyiben az a meggyőződés él bennük, hogy ha mindkét fél beleegyezik a válásba, akkor elválasztják a feleket -, ellenkező esetben nem. Válás esetében a gyermekek rendszerint az anya tartásában maradnak, akiknek tartásához az apának hozzá kell járulnia. Ad.ll. Az özvegy elnevezése: özvegyember, özvegyasszony. Ha a férj halt el, az asszonyt a férj szülei rövid ideig maguknál tartják, vagy megfordítva is: a feleség szülei a megözvegyült vőt, ez az állapot azonban rendszerint csak egészen rövid ideig szokott tartani, mert a gyermek halálával a rokoni kötelék is mihamarabb egészen meglazul, s a vő vagy meny a saját szüleihez költözik, vagy önálló lesz, megnősül, férjhez megy. Az újabb férjhezmenetel vagy nősülés pedig azt hozza magával, hogy a házasságból született gyermekek rendszerint a nagyszülők valamelyikénél nevelkednek tovább, mert az új házasságban az előző házasságban született gyermeket nem szoktá[k] szívlelni. A gyermekek a nagyszülők közül rendszerint ahhoz kerülnek, amelyik jobb vagyoni körülmények között él, vagy pedig nem szerint: a fiúk az apai nagyszülőkhöz, a leányok pedig az anyai nagyszülőkhöz. Ezek a gyermekek azután a nagyszülőknél nevelkednek, járnak iskolába, s ha a nagyszülők életben maradnak, innen mennek férjhez vagy nősülnek meg. Ad. 12. A második házasságkötés idejére a férfinél nincs időhatár, az illendőség a hat hónapi gyászt követeli meg. A nő részéről pedig az egy esztendőt. Ilyenkor már lakodalmat nem szokás tartani, még akkor sem, ha az egyik fél leány vagy legény is. Az özvegyember elvehet leányt, és megfordítva, az özvegyasszony is hozzámehet egy legényemberhez - erre nézve semmiféle tilalom nincs. Ad.14. A menyasszony előéletét a legszigorúbban vizsgálják -, mint említve volt, lényeges szempont mindkét félnél annak erkölcsisége is. A rossz erkölcsű legény kevesebb becsületű -, a rossz erkölcsű, vagy megesett leány csökkent értékű, bár nem tartják kizáró oknak arra nézve, hogy megfelelően férjhez mehessenek. A vadházasságok oka rendszerint az, hogy az előző házasság törvényesen nincs felbontva - a férj, aki külön él a feleségétől, asszony nélkül nem lehet, az asszonynak pedig kell [a] kenyérkereső. Olyan eset, hogy törvényes házasságban