Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bács-Kiskun megyei jogi népszokások (Forrásközlés és forráselemzés)

355 megvonásában. A szülők részéről az ok rendszerint az, hogy a család tagjai a gyermeknek már eleve mást szántak -, a rokonság mást kommendált, stb. - A harag vagy neheztelés azonban a gyermek megszületése után rendszerint megenyhül, majd a fiatalok boldogulása esetén idővel teljesen meg is szűnik, úgy hogy azután azokat a családban rendszerint befogadják. Ad. 2.(3) A tisztán vagyoni indokból kötött házasság - a tanyavidék lakóinak vagyontalansága miatt - ritka, a nézet e részben az, hogy a vagyonért egyedül férjhez menni, vagy nősülni oktalanság. Arra a kérdésre azonban, hogy ehhez, vagy ahhoz a vagyonos személyhez hozzámenne-e a szegény lány lelki vonzódás nélkül, egyöntetű: igen a felelet. Ok: a vagyoni jólét ki tudja egyenlíteni a lelki harmónia hiányát is. Ad.3.(4) A házasságkötésnél döntő, hogy az

21 utcabeli vagy környékbeli legyen - ilyen irányú tilalmak, vagy szokások nincsenek. Lényegében a különböző vallás sem számít, és nem akadálya a házasságkötésnek, a papot azonban házasságkötés előtt rendszerint megkérdezik. A tanyavidékről származó házasodhat bármely környező községből a jövevénnyel szemben ugyanúgy viselkednek, mint a közülük valóval, legfeljebb azt figyelik, hogy miután rendszerint a legény hozza a másvidéki leányt, hogy megfelel-e a várakozásnak: fel tudja-e venni a versenyt az itteniekkel, olyan dolgos, szorgalmas, erkölcsös-e, mint az itteniek, s ha meggyőződnek arról, hogy nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, akkor fűznek az esethez gúnyos megjegyzéseket: "elment máshova fosért, itthon is kapott volna szarftj ". Ad.6. A legény udvarlás után kéri vagy kéreti a lányt meg. A leánytól megérdeklődi, hogy a szülők milyen szemmel nézik udvarlását - ha igen,

28 úgy megkérdi, hogy eljöhetne-e, vagy elküldhetné-e ezt vagy azt a rokonát a megkérésre? A legény nevében rendszerint valamelyik közeli rokon (nagybácsi, vagy idősebb sógor) szokott leánykérőbe menni. Ha [a] leány szüleinek igenlő a válasza, ezután következik [a] 1/2, 1 évig tartó jegyesség, amelyet gyürűváltással erősítenek meg. A gyűrűváltás formasághoz nincs kötve, elmennek együtt a gyűrűket megvenni, s azokat kicserélik. Ajándék a jegyesek között: zsebkendő, kisebb értékű emléktárgyak. Értsd: a választott személy. Értsd: ha helyeslik.