Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Néprajz - Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bács-Kiskun megyei jogi népszokások (Forrásközlés és forráselemzés)
354 Foglalkozás szerint tehát ezek: kertészek, béresek, kapások, kishaszonbérlők -, némi ingóságon kívül vagyonuk általában nincs. S miután nem élnek állandó településben, szokásaik különös jellegzetességet ennélfogva nem is igen mutatnak -, szokásaik pedig az említett két község népének halványabb változatai csupán. Az alábbiakban leírt szokások tulajdonképpen a falukutatatás keretében volnának feldolgozandók, mert a dolog természeténél fogva is az egész vidék szokásainak alapos és mindenre kiterjedő tanulmányozása és rendszerbe foglalása sok szakszerűséget, de főként hosszabb időt igényelne, amivel pedig a gyűjtő csak akkor rendelkezik, ha ezt egyéb elfoglaltsága megengedi. így van ez nemcsak azért, mert egy vidék szokásait csak hosszas tanulmányozás után lehet megállapítani, hanem azért is, mert a kérdések feltétele 25 és az azokra adott feleletek kritika nélküli elfogadása sokszor téves megállapításokhoz vezethetnek -, a gyűjtő közvetlen tapasztalatát azonban semmiképpen sem helyettesíthetik. Gyűjtésem[et] a rendelkezésre álló idő alatt a családi jog keretébe eső kérdésekre korlátoztam, s igyekeztem a többek megjegyzéseiből leszűrhető szokásokat rögzíteni, hangsúlyozva ismét, hogy közvetlen tapasztalataim e részben nincsenek, mert a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem is lehettek. Ókécske - tanyavidék II. csoport 1. kérdés (2) 26 A kérdésre általában és egybehangzó [an a] felelet az volt, hogy a párválasztásnál elsősorban a menyasszony vagy vőlegény egészségét és munkaerejét tekintik döntőnek, ezután következő sorrendben a származását és vagyoni állapotát. - Oka ennek kétségtelenül az, mert a tanyavidék lakossága általában vagyontalan, kétkezi munkás, akiknél a vagyoni és származási viszonyok nem jöhetnek olyan [mjértékben előtérbe, mint a vagyonos (ingatlan vagyonnal rendelkező) községi lakosnál. Természetes, hogy ilyen, mint a rangon aluli házasság fogalma úgyszólván ismeretlen. A párválasztásnál nemcsak a szülők, hanem a közelebbi rokonok is befolyást gyakorolnak a házasulandó elhatározására - azok a szempontok, amelyek szerint a szülők irányítani szokták a gyermek választását: a választott személy családjának erkölcsisége, egészsége, s magának a választottnak magaviselete, egészsége. A szülő beleegyezése nélkül kötött házasság következménye az, hogy a szülők így egyáltalában nem fogadják be a maguk körébe az akaratuk ellenére választottat, vagy éreztetik azzal azt úgy, hogy gyermekük nem a tetszésük szerint választott magának párt. Ez [meg]nyilvánul a látogatások elhárításában, az anyagi támogatás 25 Helyesen: feltevése. 26 A II. csoport 1. kérdése tulajdonképpen a Néprajzi Intézet l.sz. kérdőíve II. csoport 2. kérdése (Párválasztás). Emiatt a válaszok a 4. kérdésig eggyel csúsznak. Ezért az említett néhány esetben zárójelben a kérdőív szerinti számokat is feltüntettük.
