Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Néprajz - Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bács-Kiskun megyei jogi népszokások (Forrásközlés és forráselemzés)
353 tótok és svábok is lakják. Az etnikain túl a vallási megoszlást is számba veszi, s utal a társadalmi rétegződés legjellemzőbb vonásaira. A jogszokások tekintetében az 1947-ben végzett gyűjtés kapcsán többször is sajnálkozását fejezi ki, hogy a régi jász és kun szokások már nem élnek az erősen polgárosuló községben. Mint élő hagyományt említi viszont a családi jogi szokások vázlatos áttekintése során a gyámság sajátos formáját, az özvegyasszony gyámi szerepét, szűkszavúan szól a leánykérésről, az egyházi esküvő meghatározó szerepéről, s felhívja a figyelmet az örökbefogadás környékbeli gyakorlatára. Az öröklési joghoz fűzött rövid, utalásszerű válaszok egyik legértékesebbje a már nem élő, de még tudott jász szokás idézése, amely szerint a lánygyermekek az ingatlan vagyonból nem örökölnek, valamint a vagyonmegosztás formáinak részletezése is. Az említett nyolc, a mai Bács-Kiskun megyét érintő gyűjtésből az alábbiakban négy jelentés anyagát kívánjuk közreadni, melyeket a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára és az Országos Levéltár őriz. 23 A gyűjtéseket az anyagközlés általános elvei alapján, csupán a nyilvánvaló helyesírási és gépelési hibákat javítva közöljük. Az írógépen hiányzó hosszú magánhangzókat pótoltuk, az értelemzavaró központozásokat javítottuk. Érintetlenül hagytuk a gyűjtők néha magyartalan stílusát, s a kívánt részt legfeljebb a jegyzetben helyesbítettük. Az alapvető nyelvhelyességi hibákat (pl. alany és állítmány egyeztetése, határozott névelők használata) viszont javítottuk, az értelemzavaró kihagyást, kimaradt betűt, szót pótoltuk ([..]). A könnyebb értelmezhetőség kedvéért a népnyelvi vagy az adatközlőktől idézett kifejezéseket dőlt betűvel szedtük. A forrásnak megfelelően csak a Néprajzi Lntézet 1. sz. kérdőívére adott válaszokat közöltük. A kérdésekre a folyó szövegben feltüntetett számok utalnak. Jogi néphagyományok Ókécske (Pest vm.) községből Gyűjtötte: dr. Bárány László törvényszéki bíró (1941. augusztus) 1 * Ókécske község a történeti kutatások megállapításai szerint Árpád-korabeli település, lakosai magyarok, református vallásúak. Ma az ország legvirágzóbb községei közé tartozik. Barack- és általában gyümölcs- és szőlőtermelése országos hírű, a kecskeméti barack zömét a kecskéi barack-vidék szolgáltatja. Az Ókécskével egybeépült Újkécske ezzel szemben - állítólag az 1790-es években települt - lakosai magyar any any e Ívű [ek], római katholikusok. Ennek lakosaiból, valamint az időközi újabb, különösen a Jászság és a Kunság egyes részeiből betelepült családokból alakult ki mindkét község tanyai népessége. 23 Bárány László: Jogi néphagyományok. 6 p. (Ókécske, Pest m.) EA 1191 - Bélágyi József: Jogi néphagyományok, 4 p. Öregcsertő, Pest m. EA 1186 - dr. Csemez József: Jánoshalma OL К 579 IM 1697. csomó - Kispál Ferenc: Jogi néphagyományok. 7 p. Kerekegyháza (Pest m.) EA 1187. 24 Bárány László: Jogi néphagyományok. 6 p. (Ókécske, Pest m.) EA 1191.
