Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Néprajz - Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bács-Kiskun megyei jogi népszokások (Forrásközlés és forráselemzés)
352 értékesnek az özvegyi haszonélvezeti jog gyakorlására vonatkozó, sajnálatos módon elég szűkszavú közléseket. 17 Levelében részletesebb adatgyűjtésre buzdítja a kalocsai törvényszéki tanácselnököt. 18 Míg a jogi néphagyománykutatás első időszakában a szakmai irányítást a Néprajzi Intézet végezte, Györffy István halála után az időközben kormányprogrammá vált gyűjtés szervezésén túl annak szakmai irányítása is a minisztériumra maradt. Az eredményesség, a gyűjtők minél szélesebb körének bevonása érdekében a minisztérium különböző, elsősorban szakmai engedményeket tett: "Nemcsak nagy terjedelmű tudományos felkészültséggel összeállított tanulmányok, hanem a helyszíni munka során ellesett vagy kinyomozott egyes adatok is igen hasznosak, becsesek lehetnek. " így kerülhetett a jelentések közé egy-egy rövid, csupán egyetlen jogintézményt vagy szokást leíró anyag, mint például Csemez József, Papp László által inkább afféle előgyakorlatnak tekintett, bírói tapasztalatok alapján közölt jánoshalmi jogi adaléka. A kötelmi jog körében azon sajátos szokást jegyezte fel, hogy a falubeliek nem kívánják meg ingatlaneladás esetén a vételárhátralék biztosítását. Az öröklési jog körében a legidősebb testvért megillető választási jog gyakorlatát a gyűjtőre történő hivatkozással Tárkány Szűcs Ernő is megemlíti a magyar jogi népszokásokról írott összefoglaló munkájában. 20 A felsorolt 1941-ben végzett gyűjtéseket követő esztendőben egy telekkönyvi betétszerkesztő, Sárközi Sándor a Duna menti településeken végzett jogi néphagyománygyűjtést. Ennek gazdag anyagában a jelenleg Bács-Kiskun megyéhez tartozó Soltra vonatkozóan is található néhány adat, de a Dunaföldvár, Bölcske és Madocsa jogi szokásait is tartalmazó jelentésen belül ezek származási helye nem lokalizálható egyértelműen e településre. 21 A jogi néphagyomány gyűjtés első szakaszának lezárultát, 1944-et követően egyetlen jelentést ismerünk, amely a számbavett területen készült. Dr. Kispál Ferenc Kerekegyházán gyűjtött jogi népszokásokat 1947-ben. 22 Jelentésében egy hosszú és részletes, a társadalomnéprajz, így a jogi néprajz szempontjából lényeges településtörténeti bevezető után szól a jogi néphagyományokról. Nem lényegtelen, hogy a gyökereiben Jászárokszállás révén a Jászsághoz, Kunszentmárton révén a Nagykunsághoz, Fülöpszállás miatt pedig a Kiskunsághoz erősen kötődő települést 1862-beli községi alapítása előtt jászok és kunok, ezt követően a magyarok mellett 17 PAPP László értékelése EA 13300. 6. is рдрр László a gyűjtőknek írott levelei. OL К 579 Jogi népszokások gyűjtése 1938-1948. I. 5. dr. Bélágyi József, kir.tszéki tanácselnök. 77.993/1941. okt. 19 OL К 579 IM 33.704/1940.I.M. II.sz. felhívás. 20 Dr. Csemez József: Jánoshalma OL К 579 IM 1697. csomó - Papp László jelentése EA 13330. 8. - PAPP László a gyűjtőknek írott levelei. OL К 579 Jogi népszokások gyűjtése 1938-1948. I. 10. dr. Csemez József kir.járásbíró, 36.072/1941. május - TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1981. 775. 21 Sárközi Sándor: Jogi néphagyományok. 38 p. (Tolna és Pest m.) OL К 579/EA 1180. 22 Kispál Ferenc: Jogi néphagyományok. 7 p. Kerekegyháza (Pest m.) EA 1187
