Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Fehér Zoltán: A bátyai antropomorf kapufélfák és szemantikai kapcsolataik

264 azt, mint a szibériai népek úgynevezett sámánfája. "A szelkupoknál minden sámánnak van saját sámánfája. A sámán földkunyhója előtt mindig állott kasszil, mégpedig három."

113 - írja Diószegi Vilmos. Ez a sámánfa a felső világban lévő világfa földi jelképe, amelyet a "jurák szamojédek rovátkolt oszlopként ábrázolnak ... Megsemmisítése vagy épségének megsértése a sámán halálát vagy betegségét vonta maga után."

11 A magyar kapufélfa kidőlése, megmozdulása épp úgy a gazda halálát jelzi. A sövényházi kapufélfákon félkörből (világhegy) kinövő világfák vésetei vagy az azokat helyettesítő templom láthatók.

115 Mint említettem, a kapubálványokat ezermesterek készítették. Pálos Ede tudósít arról, hogy Győr vidékén napszámban végezték ezt, s a végén áldomásban is volt részük a faragóknak.

116 Pálóczi Horváth Ádám nonszensz versében, mint lehetetlenséget említi: "Mesterember, aki nem tud kapufélfát vágni".

117 Nyilván mindegyikük tudott ilyet alkotni. Simonyi Jenő 1882-ben a Kalocsa környéki kapufélfákról ezt írta: "E kapubálványokon, különösen elejükön czifra erősen kidomborított faragások vannak, melyek néha igazán csinosak." Ezek a faragók "bármennyire is szabadon bánhattak a motívumkinccsel, mindig szigorúan a közösség ellenőrzése alatt álltak" - írja Hoppal Mihály a fejfák készítőiről, szavai azonban ráillenek a kapufélfák faragóira is. így maradtak fönn évszázados formák, amelyeknek szimbólumrendszere egykor a közösség minden tagja számára nyilvánvaló volt, később azonban ezek üresekké váltak, jelentésüket sem készítőik, sem megrendelőik nem ismerték. A mára kiüresedett népművészeti motívumokat A. K. Csekalov is nagy múltúaknak tartja. "A népművészeti alkotások főbb ábrázolási sajátosságaira a pogány kultikus elemek döntő hatással voltak. Ezt bizonyítják a motívumok és a kompozíciós formák. ... A pogány időkből való hagyományok olyan erősek, hogy az újabb alkotásokból is csak azok maradhattak fenn, amelyek megfeleltek az ábrázolás mélyen gyökerező normáinak."

119 A régi ember szimbólumokkal ragadta meg a valóságot. Ezek a szimbólumok azonban sokjelentésűek voltak, Eliade hívja fel a figyelmünket arra, hogy egy-egy szimbólum egyetlen jelentésének lefordítása félrevezethet bennünket. 120

A kapufélfa régi időktől jeleket hordozott. A kapuval kapcsolatos rovásadó szavunk azt sejteti, hogy az adó befizetését a hajdani adószedők, nemcsak a saját botjukra, de a kapufélfára vésett rovással is igazolták. A közelmúltban a falusi kéményseprők a seprés idejét korommal írták föl a kapura. Madarassy László a Bükk hegységi Kisgyőr faluban figyelte meg, hogy a díszesen faragott kiskapu 113 DIÓSZEGI Vilmos 1958. 279. 114 DIÓSZEGI Vilmos 1958. 279. 115 PÁLOS Ede 1906. II. tábla 11. 12 . és 13. rajz 116 PÁLOS Ede 1906. 161. 117 PÁLÓCZI HORVÁTH Ádám 1953. 367. 118 SIMONYI Jenő 1882. 302. 119 CSEKALOV, A. K. 1974. 43. 120 ELIADE, Mircea 1997. 18.