Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Fehér Zoltán: A bátyai antropomorf kapufélfák és szemantikai kapcsolataik

259 Szöröncse lögyön, szöröncse lögyön!" 8. Bátyán az volt a szokás, hogy "a kisboci orrát hozzányomják a kapufélfához, amikor először engedik ki a legelőre" 67 . 9. Foktőn: "Aki hajnalban kimegy az utcára, köszöntse a kapufélfát és a nagylétrát. Emelje meg előtte a kalapját, hogy ne érje szerencsétlenség. Például ne dőljön rá a létra, ne csapja agyon a villám." 68 10. Bátyán: "valamikor régen, amikor az uraság elment vásárra, akkor egyszer körüljárta a kapufélfát , és csak akkor indult el, hogy szerencséje legyen." 69 11. "Régön lámpások szoktak szállni a levegőbe - mesélték Bátyán - és aki azt megfogta, az boszorkánnyal álmodik. Egy szőr a nagyapám gyütt haza Hattyasbul, és mögjelent neki. és először nagyon megijedt. Egészen hazáig kísérte. Be akart lépni a kapun, akkó megin mögjelent és nem engedte be. kiabált a felséginek, és akkó hozott ki egy bögre tejet, azt a kapufélfára öntötték, és akkó eltűnt a lámpás." 70 12. A bátyaiak hite szerint a halott addig őrzi a temetőkaput, míg újabb halott nincs, ha soká őrzi, bűnös volt. Amikor az újabb halottat viszik a temetőbe, a legutóbbi halott hozzátartozói a temetőkapuban várják. Ok nyitják ki előtte a kaput. Ekkor látja utoljára hozzátartozóit a halott. 71 13. "Mikor a halottat a temetőbe viszik - Bátyán - a koporsót hozzáérintik a kapufélfához, hogy haza ne járjon a halott." 7 14. Amikor a keresztelőről hazajönnek Bátyán, "a pelenkát, ami a templomba vót, a kapura kell tenni, akkor híres lány vagy legény lesz a gyerekből." 75 A KAPU ÉS A KAPUFÉLFA JELSZEREPE Bár a bátyai emberalakú kapufélfák csak 19-20. századi eredetűek, és rokonaikról, a református temetők sírjeleiről sem bizonyíthatók, hogy a török hódoltság koránál régebbiek, ennek ellenére feltételezhetjük, hogy pogánykori bálványaink formáját őrizték. Az Ural keleti lejtőjén talált erdei fenyőből faragott ú. n. sigiri lelet 5,3 о m nagyságú kéz és láb nélküli bálvány formája mai antropomorf kapubálványainkra illetve sírjeleinkre emlékeztet. 74 A magyar népi kultúrában ezek a faragott oszlopok és díszítésük "valaha is intézményesült" jelrendszert 75 képviselnek. A rajtuk található jelek "szavakban is megfogalmazható jelentést hordoznak." 7б Rübakov, B. írja, hogy a 19-20. századi népművészeti alkotások S.gy. ak.: András Istvánné 64 é. 1964. S. gy. ak.: Kupusz Pál 79 é. 1975. Ak.: Holler Teréz 80 é. 1978. gy.: Dunai István tanító S. gy. ak.: Kapitány Jánosné 63 é. 1965. FEHÉR Zoltán 1975. 170. FEHÉR Zoltán 1975.62. S.gy. ak.: Fehér Zoltánné 67 é. 1997. FEHÉR Zoltán 1975. 104. MOSINSZKAJA, V. J. 1980. 59. HOPPAL Mihály - IMREH Pál 1977. 45. HOPPAL Mihály 1983. 277.

Next

/
Thumbnails
Contents