Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Régészet, éremtan - Gallina Zsolt–Hajdrik Gabriella: 10–11. századi temetőrészlet Homokmégy–Székesen
152 ép, nyújtott testhelyzetű. A koponya enyhén jobbra fordul, orrát és felső állkapcsát benyomta a föld, állkapcsa leesett, vállai felhúzottak, felkarjai szorosan a test mellett, alkarjai a medencére hajlítva. Melléklet: 1. Vasmerevítéses tegez. Három hosszanti (föld által összenyomott) vaspálca merevíti a tegez oldalát. A külső pálca törött, a középső két részbe volt törve. A merevítő pálcák végei rombusz alakú hegyben végződnek. A tegez alján fenékpánt, felső részében nyakpánt fut körbe merőlegesen a pálcákra. A tegez szájrészének oldalát tagok merevítik, belsejében egymáshoz rozsdásodott vasnyílhegyek találhatók. A karokhoz közelebb eső oldamerevítő vaspálcán két felfüggesztőfül található (VI. t.). 88. sír: T.: Ny-K (275°-95°), H.: 199 cm, Sz.: 58 cm, M.: 24-3 cm. A sírgödör lekerekített végű, téglalap alaprajzú, fala enyhén befelé tart, alja a közepe felé mélyült. A csontváz közepes megtartású, viszonylag ép, nyújtott testhelyzetű. Koponyája kissé jobbra fordul, vállai felhúzottak, a karok nyújtottak, a jobb kéz a combnyakon, lábai nyújtottak. Melléklete nem volt. 89. sír: T.: Ny-K (270°-90°), H.: 158 cm, Sz.: 62 cm, M.: 2-9 cm. A sírgödör sekély, hegyesedő végű, bizonytalan oldalfalú, alja egyenes. A gyermekcsontváz szántóföldi művelés által bolygatott, rossz megtartású. Néhány bordája, jobb karja és medencéjének töredékei vannak meg in situ. Melléklete nem volt. Feltehetően sírokból származó szórványok: vékony bronzhuzalból készült, egyszer visszahajlított S- végű karika (átm.: 2,6x3,1 cm), zárt, kerek átmetszetű vaskarika (átm.: 6 cm), négyzet alakú, kerek átmetszetű bronzcsat, pecke hurkosán záródik. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK A temető elhelyezkedése A feltárt temetőrészlet egy hosszú Ny-K-i tájolású dombvonulat EÉNy-i lejtőjén található. A dombhátat három oldalról - a keleti oldal kivételével - vízjárta területek övezik. 7 A temetőtől 300-1000 méterre D-DNy-DK-re nagy kiterjedésű Árpád-kori falvak helyezkedtek el (a terepbejárások tanúsága alapján), melyeket egy Ny-K-i irányú vízfolyás választott el a temetőtől. A temető É-i és K-i szélét megtaláltuk, ahol ezt a 8. és 11. árok is jelezte, amelyeket a szélső síroktól É-ra és K-re ástak meg. Feltehetően a temető északi és keleti árkai voltak. 8 Ny-i és D-i irányban azonban még további feltárásoknak kell tisztázni a temető kiterjedését (1. térkép). 7 Ehhez hasonló É-i dombháton levő temetőt korábban keveset ismertek a korszakból (TETTAMANTI Sarolta 1975. 89.). Szabó János Győző szerint a temető kiválasztásánál kerülték az É-i oldalt, az itt lakozó gonosz szellem ártalmai ellen való védekezésképpen (SZABÓ János Győző 1970. 269-270.). Az újabb ásatások tanúsága szerint azonban nem tartható ez az elképzelés (RÉVÉSZ László 1996. 37. - FODOR István 1996. 174.). 8 A temetővel feltételezhetően egykorú árkok nyomai figyelhetők meg Csatalja-Vágotthegy, Fiad-Kérpuszta, KálLegelő, Szabadkígyós-Pálliget temetőiben. (SZABÓ János Győző 1970. 266., 269.). A Hajdúdorog-Gyúláson előkerült 10. századi temető É-i és Ny-i szélét árok határolja (FODOR István 1996. 229.).
