Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Régészet, éremtan - Balogh Csilla–Pintér László: Avar sírok Városföldről
114 rozetta alakú préselt bronz veret ékesítette, amelyekbe az övre való rögzítést szolgáló kis füleket nem a megszokott módon, kitöltő anyag segítségével rögzítették, hanem két végét beleragasztották a veret bemélyedő hátuljába. Ez a rögzítés kevésbé lehetett tartós, mint a kitöltőanyagos megoldás. Erre enged következtetni az a veret, melyet miután leszakadt az övről, középen egyszerűen két lyukkal átütöttek és visszavarrtak. A rozetta alakú préselt övvereteknek kevés párhuzamát találtuk: Pilismarót 67. 33 és a vörösmarti (Zmujavec, Ju.) sírban. 34 Felfigyeltünk azonban vereteink és a Fehértó "B" 85. sír 35 , valamint a Magyar Nemzeti Múzeumban ismeretlen lelőhely alatt szereplő 36 préselt rozetta alakú boglárok formai hasonlóságára. A vörösmarti sír a 7. század utolsó harmadára keltezhető 37 , és a préselt boglárok divatja is a 7. század közepére/második felére esik. 8 A másik veretes öv a 45. sírból került elő (VIL t.). Itt az övet szintén egyszerű vasból készült csattal zárták, amit szegeccsel erősítettek fel a szíjra. Az öv végére lekerekített, téglalap alakú nagyszíjvéget erősítettek egyetlen nittszeg segítségével. A szíjvéget vékony, rossz megtartású bronz lemezből préselték, szimmetrikusan elhelyezett vízszintes préselt bordapárokkal tagolták és peremét a sima bronz hátlapra hajlították. A bőrszíjra kitöltőanyag segítségével kis huzalfülekkel 4 veretet tettek. Ezeknek a préselt bronz korong alakú veretetnek közepén keskeny árokkal hangsúlyozott lapos kerek dudort préseltek. Ezt akár rekeszutánzatnak is értelmezhetjük, ha figyelembe vesszük hasonlóságát a bócsai sírban talált és feltehetőleg 660 előtt készítette korong alakú veretekkell, melyeket arany lemezből préseltek, és közepüket kőbetéttel díszítették. A korong alakú övveretek gyakoriak a köznépi avar sírokban, általában sima szíjvégekkel alkotnak garnitúrát. Felerősítésük alapján két csoport választható szét: sima korongok középen szegeccsel átütve, és azok a préselt korongok, melyeknél középen dudor emelkedik ki, felerősítésük pedig kitöltőanyaggal rögzített kis fülekkel történt. Ez utóbbiak között az alattyáni temető monografikus feldolgozásakor Kovrig Ilona két alcsoportot különített el. 39 Az egyiknél a korong közepén apró kis préselt dudor helyezkedik el — Alattyán 137., 219., 226., 456., 498. stb. sírok 40 esetében —, míg a másiknál koncentrikus préselt borda fut a veret peremén és közepén — Alattyán 40., 112., 457., 458., stb. sírok leletei közt. 41 33 GARAM Éva 1975. 258. 34 HAMPEL József 1905. 844-8446. 35 MADARAS László 1995. Pl. 18. 36 GARAM Éva 1980. 5. ábra 10-11. 37 GARAM Éva 1993. 100-102. 38 CILINSKA, Zlata 1975. 82. - KÜRTI Béla-WICKER Erika 1991. 21. 39 KOVRIG Ilona 1963. 124-125. 40 KOVRIG Ilona 1963. T. XI. 42-45., T. XVIII. 6-9.; 58-60., T. XXXIII. 25-26. 41 KOVRIG Ilona 1963. T. II. 51-54., T. X. 26-31., T. XXX. 39-44.; 59-60.
