Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Régészet, éremtan - Balogh Csilla–Pintér László: Avar sírok Városföldről

108 Koporsós temetkezések A kedvező talajviszonyok tették lehetővé, hogy a sírok 41%-ban módunkban állt megfigyelni a koporsóban való temetést. A legtöbb esetben a homokos sírbetöltésben barna elszíneződéssel, kevert, tömörebb folttal jelentkezett a koporsó foltja. A 47. sírnál a deszkakoporsó beszakadt fedéldeszkáját összefüggő felületen figyeltük meg. Koporsós temetkezésre utaltak a 10., 40. és 45. sírok aljában, a váz alatt a gödrök rövidebb oldalainál keresztben húzódó árkok, és a 44. sír sarkaiban megfigyelt négyszögletes kis beásások is. Ezekben az esetekben a koporsónak a váz magasságában nyomát nem találtuk. A síraljban megfigyelt beásások megítélésében máig nem alakult ki egyöntetű álláspont. Az első megfigyeléseket Móra Ferenc tette a Szeged-Fehértó "B" temetőben. Kizárta egy fakonstrukció lehetőségét, a lyukakat a talajvíz elvezetésére szolgáló technikai megoldásnak vélte.

7 A jelenségnek ezután sokáig nem szenteltek figyelmet, majd Zlata Cilinska.

8 Tomka Péter a kisalföldi avarkori temetkezési szokások vizsgálatánál a sírokban megfigyelt lemélyítéseket a magas lábakon álló szökröny-típusú koporsók lábainak kiásott gödrökként értelmezte.

9 Kunszállás-Fülöpjakabon és Kunadacson-Felsőadacs, Turupuli-tanyán feltárt késő-avar temetőkben tett aprólékos megfigyelései után H. Tóth Elvira a sírok alján lévő gödrök alapján a halott szállítását szolgáló és a sírba helyezett halotti kerevetet rekonstruált. Ennek önmagában való előfordulását mi magunk valószínűtlennek tartjuk, hiszen mi indokolná, hogy a "túlvilági útra" gondosan felkészített, kiterített halottat sehogyan sem védik a ráhulló földtől. A Csólyospálos-Budai-tanyánál feltárt temetőben tett alapos megfigyelései után Wicker Erika a sírfenékben lévő lyukakat a koporsóláda lábainak lenyomataként értelmezte, kialakulásukat azok besüllyedésével magyarázta.

11 Figyelembe véve, hogy a megfigyelt gödrök mélysége több esetben eléri a 20-25 cm-t és kötött talajokban is megfigyelhetők, aligha elképzelhető, hogy ezek a gödrök csupán a koporsóláb lesüllyedésével keletkeztek volna. Itt még egy szempontra szeretnénk felhívni a figyelmet, még pedig arra, hogy a sírfenéken megfigyelt gödrök, még a pontos, szakszerű bontás ellenére is szabálytalannak mutatkoznak. Feltehetőleg a ládák lábainak kialakításakor szabályos formákra törekedtek, s akkor ezek földbe süllyedt nyoma is viszonylag szabályos kell legyen. Azt gondoljuk, hogy közelebb állunk a valósághoz, ha ezen sírok esetében a koporsó lábai számára kiásott gödröket feltételezünk. A többi sírban tett megfigyelés alapján a temetkezések 7 MÓRA Ferenc 1932.56. 8 CILINSKA, Zlata 1966. 105-106. 9 TOMKA Péter 1975. 53. 10 H.TÓTH Elvira 1981. 161., 175. 11 WICKER Erika 1990. 35.