Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Régészet, éremtan - Balogh Csilla–Pintér László: Avar sírok Városföldről
109 többségénél lábnélküli ládákat rekonstruáltunk. Ez utóbbiak között a 11. és 47. sírokban láb felé keskenyedő deszkakoporsót figyeltünk meg. A városföldi temetőrészben a koporsóhasználatra vonatkozóan még egy általános megállapítást tehettünk, mégpedig azt, hogy kivétel nélkül minden esetben a halottakat 20-50 cm-rel hosszabb koporsóban helyezték el. Ezért ebben a temetőben semmiképp nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a háztartásban fellelhető bútordarabot, esetleg épp a gabonásládát használták volna a temetés céljára, mint ahogyan erre korábban történt utalás. 12 Ez ellen szól részben a két esetben megfigyelt láb felé keskenyedő koporsó, másrészt az a nem elhanyagolható tény, hogy az egyre sokasodó avar kori telepfeltárásokon megfigyelt félig földbemélyített házak alapterülete elég kicsi ahhoz, hogy egy-egy, esetenként több ilyen koporsó-méretű láda kényelmesen elhelyezhető legyen benne. Az avarság körében a ládák használatát általánosnak tarthatjuk, de ezeket csak kivételes helyzetekben használták fel temetés céljára. A koporsókat a temetés előtt készítették, vagy készíttetették el. A koporsóhasználatról összegezve megállapíthatjuk, hogy társadalmi réteghez nem köthető általános jelenség a vizsgált temetőben is. A koporsóhasználatra utaló nyomok sok esetben esetlegesek, értelmezésük nem mindig egyértelmű, és a tárgyforma rekonstrukciója továbbra is sok megoldandó kérdést hagy maga után. Mindezek ellenére esetünkben mind a lábakon álló ácsolt láda, vagy asztalosláda és lábnélküli deszkakoporsó előfordulását is feltételezzük. Egyéb fakónstrukcióra, sírépítményre utaló nyomot csupán a 47. sírnál rögzítettünk, amely a temetőrész leggazdagabb női temetkezése volt. A sírgödör hosszanti oldalai mentén szimmetrikusan 3-3 különböző mélységű cölöplyuk helyezkedett el, vagyis az ismert u.n. füles sírról van szó. A sírba temetett rangos nő tetemét koporsóba helyezték, és a sír szélénél felállított cölöpökön keresztülfektetett keresztfára támasztott deszkafedéllel védték. A csonvázak helyzete/rendellenes temetkezések Az esetek többségében a halottakat a megszokott hanyatt, nyújtott helyzetben fektetve találtuk. Ettől való eltérést csupán három sírban figyeltünk meg. A temető északkelti szélén helyezkedett el a 29. sír, amelyben a váz koponyája a jobb arcára volt fektetve, az in situ maradt bal karja enyhén a medencére volt hajlítva. A délkeleti sírcsoportban található a 37. gyermeksír, melynél a halottat hanyatt helyezték el, de lábait térdben felhúzták, melyek a föld súlyától és a bomlási folyamatok következtében a jobb oldalra borultak. 12 A gabonásládák másodlagosan a temetés céljára való felhasználása kapcsán FEJÉR Gábor 1991. 401. 4. lábjegyzetében A Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében című 1987-ben tartott konferencián Kürti Béla előadására hivatkozott.