Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Régészet, éremtan - Balogh Csilla–Pintér László: Avar sírok Városföldről

107 során kiderült, hogy itt is padmalyos sírról van szó, csakhogy ennek boltozata nem szakadt be. Az esetek többségében — 15., 33., 36., 4L, 42. sír — a padmaly az álakna keleti oldalában (jobb oldalon) helyezkedett el, míg a 6. gyermeksírnál a nyugatiban (bal oldalon). Mind az avar kori, mind a 10-11. századi temetőkben ritkán előforduló padmalyos síroknál a jobb oldali padmaly kialakítása a gyakoribb, a bal oldali szinte ritkaság számba megy. A rendelkezésünkre álló kevés esetszám alapján ebben a kérdésben egyelőre törvényszerűség megállapítása elhamarkodott lenne. A padmalyok boltozatának íves kialakítását csak a 41. sír esetében figyelhettük meg, a többi sírnál a boltozat beomlott, de íves oldaluk ívelt boltozatkialakításra utalt. Az aljkiképzés szempontjából három típust figyeltünk meg. a., Négy sírban — 6., 15., 36., 41. sír — a kiásott álgödörből alig mélyebb, teknőszerű üreget képeztek ki a halott számára. b., A 37. sírnál a gödör alja fölött mintegy 25-30 cm magasságában vájták be a padmalyt. c, A legnagyobb technikai ügyességet valószínűleg a 42. sír kialakítása kívánta meg, ahol az aknából 45°-os szögben lefelé haladó rézsű vezetett a fal alá bevályt üreghez. Az avar korból viszonylag kevés padmalyos temetkezést ismerünk. A kis esetszámot valószínűleg az magyarázza, hogy a régi ásatásokon nehezen ismerték fel ezt a sírformát.

4 Városföldi temetőnkhöz közelebb, a Duna-Tisza közéről csak Kunpeszér , Hajós-Cifrahegy és Madaras-Téglavető avar temetőiben tudunk padmalyos sírok előfordulásáról.

5 A kevés számú publikált padmalyos sírban kivétel nélkül minden esetben egyes temetkezések voltak. Az ásatáson tett megfigyeléseink alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy elrejtés céllal helyezték a halottakat a bevájt "fülkékbe". Valamennyi sírnál megfigyeltük, hogy az álgödrök betöltésénél nagy gondot fordítottak arra, hogy földjük ne keveredjen, homogén maradjon, ezzel mintegy álcázva a sírt. Ez a jelenség nem csupán a városföldi temető specifikuma, ugyanezt figyelte meg a szokoláci temető padmalyos sírjaiban is az ásató.

6 Mindezek ellenére a temetési rítus értelmezésénél azonban figyelembe kell vennünk azt a csöppet sem elhanyagolható tényt, hogy e sírokban eltemetett halottaknak alig volt mit félteniük az esetleges sírrablóktól, ezért elrejtésüket más motiválta. 4 LŐR1NCZY Gábor 1995. 400. 5 A kunpeszéri és hajós-cifrahegyi temető közületien, a Madaras-Téglavető avar temető feldolgozására szakdolgozat formájában került sor (ELTE Régészeti Tanszék). A Duna-Tisza közi padmalyos sírok problematikájára e tanulmányban nem áll szándékunkban bővebben kitérni, mert az egy külön tanulmány témája, amely előadás formájában hangzott el a Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak IX. konferenciáján Padmalyos sírok a Duna-Tisza közén címmel. 6

RICZPéter 1995. 473.