Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Bereznai Zsuzsanna: A félegyházi ember humora

- Ó, te bolondos fiam, nem úgy köllött volna. Eredj ki, oszt ültesd le ide a kanapéra. Oszt szép szemeket kell rá hányni! Kiment a gyerek, bevezette a lányt, leültette a szobába a kanapéra. No, de hogy hányjon rá szép szemeket? Hát, nagy gond... Volt az anyjának egy kis szobakutyája. Azt meg úgy hívták, hogy Szép kutya. Kivette a gyerek a bicskáját, a kiskutyának kivette a két szemit, oszt azt hajigálta a lányra. Szép-szemeket hányt rá... Hát, az anyja szégyellte, hogy ennyire kimutassa az ő fia a butaságát. Azt mondja a fiának: - Nem jól van ez így! Ha mán szolgáltad az a lányt, akkor esküdjetek meg! - Jól van, édesanyám, de hát valami lakodalom is köllene... Hát az édesanya már összeszedte magát, míg a gyerek nem volt odahaza. Vót annyi, hogy tudtak egy kis lakodalmat csinálni. Vett a fia lakodalmára egy hektó bort, meg lisztet, cukrot, néhány tyúkot. Nem nagy, csak ilyen kis családi lakodalom volt. Összehívták a rokonokat, meglett az esküvő. Megtartották a lakodalmat. De nem kellett se sátor, se épület, odafönt a házba elfért egy egész lakodalom. Éjféltájt elfogyott a bor. Azt mondja az idős asszony, de má jó idős vót ám, hogy: - Menj má ki, fiam, a kamrába, oszt szűrjél bort. Nem azt mondta, hogy hozzál be, hanem szűrj. Hát, csapra volt ütve a hordó. Kérdi a gyerek: - Hát, hogy kell itt bort szűrni? Hogy kell itt bort szűrni? Volt az anyjának egy rostája. Föl volt akasztva a falra egy rosta. Levette a gyerek, oszt alátette a csapnak, oszt szűrte a bort... Szűrte ám, de a rostába nem állt meg! Folyt szanaszét. Hát, mán jól kifogyott a hordóból a bor. Egyszer odafenn... Csak nem hozza a gyerek a bort, csak nem hozza... ! Azt mondja az anyja a menyinek, hogy: - Eredj má ki, kislányom, nézd meg az urad! Kimén az újasszony is a komrába. Bokáig érő bor van, a gyerek meg várja, hogy majd a rostába megáll a bor... -Mit csináltál? - Szűröm a bort... - mondja a legény -, szűröm a bort, de nem telik meg sose... - Ó, te bolond uram! Mit csináljunk?! Hogy menjünk be bevallani? Hát, innának odabent az emberek, és te meg szétengedted a bort. Hát, ezt nem szabad bevallani! Gyerünk, megszökünk! Még most, az éjszaka közepin! Hóna alá kapott az asszony egy rostélyos kalácsot, meg egy egészbe sült tyúkot, ami ott volt a komrában. Oszt kilépett az ajtón, oszt beszólt vissza az urának, hogy... - Húzd be az ajtót, oszt gyere! A gyerek meg úgy értette, hog hozzad az ajtót, oszt gyere!