Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Bereznai Zsuzsanna: A félegyházi ember humora

80 sétáltak az erdőbe. Akkor osztán találkoztak a kis sündisznóval. A kis sündisznó látja, hogy úgy szomorkodnak. Azt mondja: - Hát, mi van veletek? De szomorúan sétáltok! Azt mondja oszt a farkas: - Hát - azt mondja —, a róka komának a lakását elfoglalta valaki - azt mondja -, nem merünk bemenni. - Na, gyerünk - azt mondja -, arra, majd szétnézünk! No, oszt akkor mikor odaértek a róka lukjához, akkor oszt a kis sündisznó szólt be. Azt mondja: - Ki van a róka lukába ? Azt mondja: - Félig nyúzott bakkecske! Szakállami tüsszentek, talpammal dobbantok, szarvammal döfök - azt mondja -, meneküljön, aki menekülhet! Akkó oszt gondolkozott a kis sündisznó, hogy hát nem mertek ezek bemenni. - No, jól van! Megálljatok, majd kihajtom én azt! - azt mondja. Tudja, a sündisznó - látott mán sündisznót? -, ha hozzá érnek, az mingyán összegömbölyödik, úgyhogy annak nem látszik ki a teste. Összegömbölyödött a kis sündisznó, oszt begurult. Oszt akkó elkezdte szurkálni a tüskékkel a félig nyúzott bakkecskét. Pláne, ahun a seb vót, ottan még jobban érzékeny vót. Oszt akkó kiugrott a bakkecske a lyukbúi. A farkas meg a róka elkapták! No, oszt akkó hozzáfogtak, ettek. Mire a kis sündisznó kivánszorgott, akkorra jól megették. Úgyhogy a kis sündisznónak maradt is belőle meg nem is... 163. A tücsök és a hangya (AaTh 280 A) A tücsök megéhezett a télen. Elment a hangyához, hogy: - Adjál enni, mert meghalok éhen! A hangya mondja neki [nevet], hogy: - A nyáron muzsikáltál, most meg táncolj! Ez arra való figyelmeztetés, hogy nyáron kell dolgozni, télen meg felélvezni, ami termett nyáron. A félig nyúzott bakkecske s a Tücsök és a hangya című mese ma is széles körben ismeretes, hiszen a századeleji elemi iskolai tankönyvekben is szerepelt. A mesemondók is emlékeztek rá, hogy az iskolában tanulták. Az állatok beszéde című mese szövege is azt tükrözi, hogy az állatmesék szövegét a régiesség jellemzi, s egy részük az irodalom, illetve az iskolai oktatás révén vált népmesévé. A következő két mese nem tartozik az állatmesék sorába, de állatmesék típusjegyeit viselik magukon.