Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)
Merk Zsuzsa: A katolikus egyház és a bukovinai székely telepítés a Délvidéken (1941–1944)
48 változáson mentek át, hogy a kapucinus atya úr visszacsatolt iratában jelzett telepek 22 azonosítása előbb utánjárást igényelt." A bukovinai Andrásfalva, Fogadj isten, Istensegíts és Józseffalva lakói Szabadkától délre, Csantavér, Topolya, Kishegyes környékére kerültek. A hadikfalviak tőlük messzebb, Újvidék térségében 7 telepen kaptak új otthont (Horthyvára, Hadiknépe, Hadiktelke, Hadikföldje, Hadikhalom, Hadikliget, Hadikszállás), 4 pedig ezeknél lényegesen messzebb, a mai magyar határ közelében jött létre (Hadikfalva, Hadikkisfalu, Hadikújfalu, Hadikőrs). Hadikfalva volt a legnagyobb bukovinai székely falu, s ennek lakói érkeztek utolsónak a Bácskába. E két okkal magyarázható, hogy lényegesen távolabb kerültek egymástól a telepek, mint Andrásfalva vagy Istensegíts esetében. (II. melléklet) A székely telepek nagyságára, lélekszámára vonatkozóan is közöl adatokat az 22 KÉL Generalia 5733/1941.; 6810/1941. - A telepek többségénél nem lehetett egyszerűen visszaállítani a Trianon előtti magyar helységneveket, hiszen a falvak nagyrészt a két világháború közt jöttek létre. A névadás elve az volt, hogy a bukovinai falunév elemeit használták fel, s így jöttek létre az András, Hadik, József és Isten elő-, illetve utótagú helynevek. Nem tudjuk, hogy maguk a székelyek nevezték-e el új lakóhelyüket, vagy talán a Telepítési Kormánybiztosság változtatta-e meg a szerb elnevezéseket. Ijjas József idézett jelentései azt sugallják, hogy a székelyektől származnak az elnevezések, ami érthető is lenne, hiszen így teremthettek egyfajta folytonosságérzetet, otthonosságot az idegen környezetben. A települések neveit a belügyminisztérium 1941 szeptemberében vagy októberében kiadott rendeletei véglegesítették, és éppen ezek okozták a zavart, mert néhány telep nevét megváltoztatták. Ijjas József jelentései novemberben, illetve decemberben íródtak, tehát azután, hogy hivatalosan néhány falu nevét módosították. A székely telepek magyar elnevezései rövid ideig voltak csak használatban, 1941 májusától 1944 októberéig, ezért a későbbi, e terület helyneveit azonosító munkák készítőinek nem volt könnyű dolguk, s éppen a névváltoztatás miatt. Ezért fordulhat elő, hogy bizonyos falvakat kétszer is számba vettek, míg akadnak olyanok is, melyeket egyszer sem. A közelmúltban megjelent Magyar helységnév-azonosító szótárban a 28 telepből 16 egyáltalán nem szerepel, közöl olyat, melynek neve megváltozott (Istenkeze 1941 végére Székelytornyos), és csupán 11 helységet azonosít pontosan. - Iványi István 1906-1909. - MRT A m. kir. belügyminiszter 1941. évi 151.768 számú rendelete. - Bácskai Újság 1941. szeptember 20. - Markovié Milica 1966. - Lelkes György szerk. 1992. Merk Zsuzsa 1992. - A Délmagyarország című napilap rendszeresen tudósított a délvidéki székely telepekről 1941. május 6., 7., június 21.; 1942. július 6., 1., augusztus 18., szeptember 22.; 1943. március 21., július 18.A Magyar Cserkészszövetség táborokat szervezett 1941 nyarán a székely falvak megsegítésére. Magyar Cserkész 1941. május 1., 15.; június 1., július 15.; augusztus 15.; szeptember 15.
