Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Bárth János: Migrációs adatok a Duna-Tisza közi határperekben

35 Kecelről - Bezdánba Kolár János, 65 éves, Bezdán, 1752. „A mikor on Keczelt meg szállották, akkor jött a' Fatens Keczelre lakni. " A MIGRÁCIÓS IRÁNYOK ÉS VONULATOK ADATTÁRÁNAK NÉHÁNY TANULSÁGA Föltétlen figyelemre méltó több fajszi család Kecskemétre költözése a XVII. század végén. A mintegy 100 kilométer távolságban fekvő agrárváros valószínűleg korábbi népi kapcsolatok hatására jelentett vonzerőt a Duna menti kis falu lakói számára. A Fajszról Kecskemétre költözöttek egy része a XVIII. század elején visszatért korábbi lakhelyére, de valószínűleg nem maradt ott sokáig. A szabadalmas mezőváros levegője után talán szűknek érezte a mocsári erdők közé szorult falucska lehetőségeit. Feltételezhető, hogy elsősorban a Kecskemétről hazatért családok köréből kerültek ki azok a fajsziak, akik a XVIII. század elején az érseki székváros, Kalocsa népét gyarapították. A katolikus Fajsznak népfeleslege lehetett a XVIII. század közepén, mivel fel-fel tűntek fajsziak a különböző bácskai helységekben. Valószínűleg szervezett körülmények között, verbuválás, propaganda hatására indult el 1743 húsvétján az a fajszi raj, amely részt vett a bácskai Bezdán újranépesítésében. A XVII. század végén és a XVIII. század elején Tolna népessége többször szétszóródott. Jutott belőle a táj legkülönbözőbb helységeibe. A legtöbb tolnai menekülő Bogyiszlón telepedett le. Bogyiszló újkori népességének jelentős hányada tolnai eredetűnek tekinthető. Tanulságos, hogy a tolnaiak egy része, bizonyára korábbi népi kapcsolatok, (esetleg halász-kapcsolatok!) hatására először a nagyon távoli Győrbe futott és onnan tért vissza a Tolnával szomszédos Bogyiszlóra. Ha Kupuszina (Bácskertes) bácskai magyar helység XVIII. századi, illetve XX. századi családneveit tanulmányozzuk, rengeteg hasonlóságot találunk a Kalocsa melletti Bátya és a távoli Kupuszina családnevei között. A Maros, Guzsvány stb. családneveket Bátyán rác-nak mondott családok, Kupuszinán önmagukat magyarnak valló személyek viselik. Sajnos a történeti forrásokból nem sikerült még olyan adatra találni, amely bátyaiak Kupuszinára kötlözéséről tanúskodna. Ezért figyelemre méltóak a Kákonyból és Pandúrról Kupuszinára költözöttek adatai. Kákony és Pandúr helységek ma már nem léteznek. A bátyaiakkal nyelvi és kulturális rokonságban lévő hajdani kákonyiak és pandúriak többsége a két falu felszámolása után, a 156 KÉL. II. Hp. K. 17.2. p.