Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Magyar László: Adalékok Szabadka építészettörténetéhez (1867–1918)

305 1904. április 13-án a belügyminiszter jóváhagyja a „Szabadkai építő iparosok köré"-nek alapszabályait. A kör célja: „... az építkezési ipar fejlesztése, tagjai jogainak és tekintélyének megvédése, a tagok közötti egyetértés erősbítése, az építkezés terén mutatkozó hiányok orvoslása, valamint a felfedezések és találmányok felkaro75 lása és erkölcsi támogatása." " Az 1910-es években alakul ki Szabadka mai képe, az alföldi nagyobb városokhoz sorolható jellegzetességeivel. Lakosai közül mind többen ismerkedhetnek meg a nyugati civilizált országokkal, azoknak építészetével. Ezzel magyarázható egyrészt a városi hatóság 1912. november 30-i döntése, hogy Szabadka 1913-ban a Leipzig-i építészeti szakvilágkiállításon az új városháza és Palicsfürdo bemutatásával vesz • .76 reszt. Szabadka század eleji építészeti fellendülését serkentette a belügyminiszter által 1900. július 6-án jóváhagyott építkezési rendszabály, amely a várost építészeti szem77 pontból négy részre, vagy kerületre osztotta fel. Ekkortájt már a városban is egyre jobban kifejezésre jutnak a társadalmi rendellenességek, a megoldatlan munkáskérdések. Ehhez kötődik a városi törvényhatósági bizottság által 1909. január 21-én elfogadott azon szabályrendelet, amely a mezőgazdasági cselédlakások építését rögzítette. Ugyanis a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1907. évi törvény értelmében a gazda köteles gondoskodni a cseléd megfelelő elhelyezéséről (1918. november 1-jéig). Hadd tekintsük át nagyvonalakban a külterületen végzett építkezéseket, valamint a temetők rendezését! Utóbbiakkal kapcsolatban levéltári adatok viszonylag bőségesen állnak rendelkezésünkre, így pl. miután a szerb temető megtelt, a törvényhatósági bizottság 1895. április 18-án magáévá teszi a görögkeleti szerb hitközség indítványát a temető bővítésére, amelyre azután a belügyminiszter 1896 áprilisában ad engedélyt. A városi közgyűlés 1900. január 25-én határozatot hoz a bajai temető kibővítésére, 3942 négyszögöl terület megszerzésére (9460 korona 80 fillér összegért). A rókusi 81 temető kibővítéséről 1901. május 23-án dönt a közgyűlés. 1910 augusztusában elkészült a zentai temető helyszínrajza és rendezési terve. Tervező Bedő Géza városi 75 SzTL, Városi tanács, I. 137/1904. 76 SzTL, 1912. évi kgy.jk. 417. szám 77 SzTL, Városi tanács, III. 590/1911. 78 SzTL, 1909. évi kgy. jk. 24. szám 79 SzTL, 1895. évi kgy.jk. 201. szám; 1896. évi kgy. jk. 154. 80 SzTL, 1900. évi kgy. jk. 48. szám 81 SzTL. 1901. évi kgy.jk. 197. szám