Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Magyar László: Adalékok Szabadka építészettörténetéhez (1867–1918)

306 mérnök. A zentai temető szabályozásáról a törvényhatósági bizottság 1911. május 83 18-án hoz határozatot. A városi tanács 1898. október 12-i felterjesztésében tudósít a környező települések, puszták lakóházainak számáról. Eszerint Sándorban 245, Ludason 760, Verusicson 620, Zobnaticán 57, Nagyfényen 184, Györgyén pusztán 225, Vámteleken 216, Tavankúton 651, Sebesicsen 640, Napnyugati ugarakban 58, Kelebián 602, Tompán 846, Radanovácon 197, a „szőlőkben" 600, Palicson és a tukki ugarakban 284 a házak száma. 1899. október 11-én a városi hatóság jelenti, hogy a külterületi építkezések szabályrendeletét a belügyminiszter jóváhagyta. ~ A zombori pénzügyigazgatóságnak adott jelentésben a törvényhatósági bizottság 1913. június 26-án közli, hogy „... a külterületi építkezéseket építési és lakhatási engedélyhez nem köteheti, illetőleg az ez irányban levő szabályrendeletet az összes külterületi építkezésekre ki nem terjesztheti, mert (...) kisebb épületek épülnek...". A nagy kiterjedésű tanyavilág fejlesztése különösen a század elejétől lendül fel. Főként az alábbi térségben születtek kézzelfogható eredmények: Ludas pusztán az ún. Bugyi csárda részen; Nagyfényen a volt csárdánál; Tavankút pusztán az állomás közelében; Tompa-pusztán, a felső tompái részen. Számos lakóházat, templomot, iskolát, orvoslakot, csendőrlaktanyát építenek, valamint temetőket létesítenek. A tanyai templomterveket a kalocsai érsekség bocsátotta a város rendelkezésére. A század elején egyes településeken budapesti építészek tervei alapján fel is épül 87 néhány templom. A tanyai iskolák létszáma az 1902. év végén összesen 26 volt. Vegyes falazatból és zsindely fedéllel épültek 5400-8000 korona közötti költséggel. A népesség sűrűsödésével újabb tanyai iskolákra volt szükség, s 1912-ben számuk már 34-re emelkedett. Az új iskolaépületek immár szilárd anyagból és cseréptetővel készültek, mintegy 70 m alapterületű tanteremmel, tanítólakással, mellékhelyiségekkel. Eze89 ket az iskolákat Bleszák András és Luhes Felix vállalkozók építették fel. Legtöbb 1908-ban, 1909-ben és 1912-ben épült. A város környéki települések életét a múlt század második felétől lényegesen a vasútvonal létesítése, s a központok kiépítésével a külső utak forgalma változtatta meg. Ugyanis a hatóság a magánterületek megvételével megnyithatta a fontosabb 82 SzTL, Városi Tanács, XIII. 37/1910. 83 SzTL, Uo. 84 SzTL. Városi Tanács, XIX. 336/1898. 85 SzTL, Városi tanács, I. 222/1897. 86 SzTL, 1913. évi kgy.jk. 219 szám 87 Szabadkaszab. kir. város közigazgatása, 139-145. 88 Uo. 147. 89 Uo. 147-148.