Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Magyar László: Adalékok Szabadka építészettörténetéhez (1867–1918)

304 Miről árulkodnak a statisztikai adatok Szabadka házainak, utainak, utcáinak, köztereinek stb. számával kapcsolatban? Szabadka házainak száma 1890-ben 5708, 1900-ban 5856, 1910-ben 6436. A hozzá tartozó pusztákon és településeken az említett években 5355; 6536; és 7956 ház volt. 7 A városi mérnöki hivatal kimutatása szerint az 1891. év első felében a hatóság magánépítkezésre kiadott összesen 101 építkezési engedélyt: emeletes épületre 4, földszintesre 97 kérelmet teljesített. A nádazási engedélyek száma 219, gyártelepi építkezésre 9 engedélyt továbbított. Ebből 2 téglagyár-, 1 petróleum finomító, 1 gőzmalom-, 1 szappanfőző, 3 fakereskedő, 1 sertéshízlaló-telep engedély. Az 1910. évi statisztikai kimutatás szerint Szabadka belterülete 622 hektár, melyben 250 utca és 14 köztér helyezkedik el. A belterületen lévő utak és utcák hossza 91 km. A befásított utcák hossza 30 km, a befásított közterek kiterjedése 1 hektár. A gyalogjárdák hossza 74 km, ebből 36 km aszfalt és 18 km tégla. 1901 januárjában, majd 1911 januárjában megjelenik ifj. Franki István városi főmérnök Szabadka szabad királyi város utcahálózatának nyomtatott térképe (a nyilvános - és 70 középületek feltüntetésével.) Sztankovics György királyi főmérnök 1904 áprilisában térképet készít a Szabadka környéki utakról, melyeket így osztályoz: 1. Kiépített törvényhatósági közút 2. Kiépítetlen törvényhatósági közút 3. Községi közlekedési 71 (vicinális) közút 4. Községi közdűlő út. Szabadka csak a vasút megépítésével kezdett csinosabb külalakot ölteni. 1870. agusztus 25-én a városi közgyűlés határozatot hoz a házszámozásról. Ezután a „(...) városban a számozás nem úgy mint ez ideig az egész város belterületére nézve folyó számokkal történjék, hanem czélszerűség tekintetéből körönként mindenütt az 1. 79 számtól kezdve eszközöltessék..." A puszták épületeit is új számmal látják el. 1905. szeptember 29-én döntenek az újabb házszámozásról. ' Az eddigi koronkénti folytatólagos megjelölés helyett minden egyes utca, vagy tér önálló számozást kap. Az utcák házszámozása a központtól kiindulva jobb oldalon a páratlan, bal oldalon a páros számmal történik. 1900. február 22-én a városi közgyűlés elhatározza, hogy a jövőben az építkezéseknél a helybeli illetőségű iparos vállalkozókat részesíti előnyben, s csakis az iparengedéllyel rendelkezők jöhetnek számításba. Egyébként az új gimnázium építésénél a közgyűlés már a fentieket tartotta szem előtt. 67 Szabadka szab. kir. város közigazgatása, 15. 68 Bácskai Ellenőr, 1891. július 16., 57. szám „Építkezések kimutatása". 69 Magyar Statisztikai Közlemények, 58. kötet. Budapest 1916., 27. old. 70 SzTL, Térképtár, 3. 2. 9és 3. 2. 1. 10. 71 SzTL, Térképtár, 3. 1. 3. 75. 72 SzTL, 1870. évi kgy. jk. 4034/245. 73 SzTL, 1905. évi kgy. jk. 467. szám 74 SzTL, 1900. évi kgy. jk. 61. szám