Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Bárth János: Migrációs adatok a Duna-Tisza közi határperekben

18 „Azon időben, a'midőn Jankováczi Helységet meg szállották a Lakosok, a Tanú esztendeig szolgált Váczi Györgynél és Para János Jankováczi Lakosnál Juhászképpen... " (Brecska Mihály, 76 éves, miskei, 1769.) KÖZVETLEN MIGRÁCIÓS ADATOK Azokat az adatokat tekintem közvetlen migrációs adatoknak, amelyek egyéni sorsokon keresztül érzékeltetnek jellemző és fontos migrációs irányokat, utakat. Alábbiakban a XVIII. századi határperekből olyan tanúk neveit közlöm, akik életükben valahonnan valahová elköltöztek és ezt a tényt vallomásaikban fontosnak tartották elmondani. Ha megfogalmazásuk valamiért tanulságos, a nevek után közlöm a vallomás részletét. A határperekben olyan tanúkat kellett megszólaltatni, akik nem az érintett helységekben laktak, de ismerték a vitatott területeket. Erre a szerepre nyilvánvalóan olyan személyek voltak a legalkalmasabbak, akik valaha az érintett helységekben laktak, ismerték azok határait, de elköltözvén onnan, a perben elfogultság nélkül szólhattak. Ezért a tanúk sorában gyakran szerepeltek hajdani elköltözők, akik vallomásukkal kiváló adatokat szolgáltatnak a XVIII. századi migráció kései kutatójának. A határperek vallomásainak olvasása során önkéntelenül is felkeltheti érdeklődésünket, ha valamely szomszédos vagy távoli faluból több tanút is megszólaltatnak egymás után. Ez a tény legtöbbször már önmagában is jelez migrációs irányt, ha erre a tanúk esetleg nem is utalnak. A tanúk azonban általában fontoskodóak, beszédesek, és konkrét kérdezés nélkül is mondják, hogy a vitatott határú faluból költöztek el, mivel ezzel a kijelentésükkel bizonyítják autentikus voltukat. A migráció kutatásának alapvető célja a népesedéstörténeti folyamatok feltárása. Ez önmagában, történeti kérdéskörként is fontos kutatási téma. Elengedhetetlenül fontos azonban bizonyos néprajzi jelenségek elterjedési területének, terjedési útjának értelmezéséhez. Megfigyelhető, hogy a néprajzkutatók eddig inkább a néprajzi jelenségek elterjedését vizsgálták és ebből próbáltak népességtörténeti következtetéseket levonni. Valószínűleg eredményesebb és tanulságosabb lenne a munka, ha mindez fordítva történne. Világos népesedéstörténeti kép magyarázatot adhatna sok néprajzi jelenség elterjedésére, jelenlétére vagy hiányára. Ennek a kedvező állapotnak és adottságnak az eléréséig azonban rengeteg feladat, tengernyi apró munka vár még a magyarországi migrációs folyamatok kutatóira. A határperek tanúi az általuk elmondott migrációs adatok súlyát, jelentőségét, néprajzi összefüggéseit tekintve alapvetően kétfélék voltak: 53 KEL. II. O. 14. 625. p.