Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)
Bárth János: Migrációs adatok a Duna-Tisza közi határperekben
17 „Mint egy 15 esztendős korában Császártöltésnek megszállása előtt e' Tanú maga Attyátul hallotta... " (Vörös Mihály, 45 éves, kélesi juhász, 1769.) „Midőn ennek előtte 24 vagy 25 esztendőkkel Császártöltés meg Szállíttatott volna ez Tanú M. Érsekséget gulyásul szolgálván Császártöltésen maga is házat csinált, melly alkalmatossággal Császártöltési Szabadostul, a ' vagy a ' helység meg Szállítójátul hallotta hogy Császártöltési föld a Halasi és Jankováczi kereszt útig, melly zöld halom névő domb mellett vagyon, terjedne..." (Oláh Mihály, 65 éves, mélykúti, 1769.) 48 „Midőn a ' Tanú, ennek előtte 25 esztendőkkel Császártöltési Szabadostul ...hallotta..., hogy néki meg boldogult Gróf Patatics Gábor volt Kalocsaj Érsek eő Excellentiája mondotta légyen, ha a' Szállóknak Császártöltési határokat fogja mutatni, Jankovácz és Kéles megütközésén az Halasi és Jankováczi kereszt úton által ne 49 mennyen. "(Wagner György, 60 éves, vaskúti, 1769.) „Ennek előtte 26 esztendőkkel Császártöltésnek meg Szállásakor e' Tanú az első Szállók közül való, lévén. Szabadossal és más három Szállóval együtt Császártöltésnek határit vizsgálta, midőn tehát az. Halasrul Nádudvarra és Jankováczrul Keczelre vezető kereszt utakhoz értek, emiétett Szabados beszéllette, hogy meg Boldogult Groff Patatics Gábor akkoriban volt Kalocsaj Érsek mondotta légyen neki, hogy Császártöltési, Jankováczi és Kélesi határokat az emiétett Kereszt út választaná. " (Fetter Péter, 55 éves, csataljai, 1769.) Jankovácz „Mivel a' Tanúnak az Attya Jankováczi helységnek leg első megszállója volt és már a Tanú is negyven esztendőiül fogva, 13 esztendős korában oda szakadván, lakja Jankováczot... " (Kazip János, 53 éves, jankováczi, 1769.) A Tanú ezelőtt huszonkét esztendővel Tizennyolc esztendőkig lakta Jankováczi helységet s az Attya építetis leg első házot Jankováczon... " (Paulus Hajdú, 51 éves, istvánmegyei, 1769.) 47 KÉL. II. Hp. S. 42. 2. p. 48 KÉL. II. Hp. S. 42. 3. p. - A különlegesen kiváló vallomásban szereplő Szabadost Schweibert Miklósnak hívták. Vö: BÁNÁTI Miklós 1981. 9-12. p. 91. p. 146-147. p. - Utódai két évszázadon át viselték a Szabados ragadványnevet, amelyet egyesek családnévként is fölvettek. - A vallomás általános telepítéstörténeti, népesedéstörténeti szempontból is figyelemre méltó, mert mutatja, hogy miként történt a régi helynevek átörökítése, tudatosítása. Másrészt tükrözi, hogy az új települések benépesítőinek, a „szabadosoknak" milyen tájékozottnak kellett lenni az alapítandó település határait illetően. 49 KÉL. II. Hp. 5. 42. 3. p. 50 KÉL. II. Hp. S. 42. 4. p. 51 KÉL. II. Hp. K. 57. 2-3. p. 52 KÉL. II. Hp. K. 57. 7. p. - A „huszonkét" kifejezés „huszonhét"-nek is olvasható, de az mindenképpen elírás, mert valószínűtlen. 22+18=40; 1769-40=1729, amely évszám viszonylag közelít Jankovácz újratelepítésének évéhez, 1731-hez.
