Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Kovács Endre: A karácsonyi ünnepkör népszokásai Doroszlón

175 „Vízkereszt napján járt a pap megszentűni a házakat, de még az iskolát mëg a községházát is..." HÁROMKIRÁLYJÁRÁS A bibliai háromkirályokat megszemélyesítő alakoskodók dramatikus játékának Doroszlón is hagyománya van. A háromkirályjárást meg a csillagjátékot Kolb Károly mondta el, ki maga is részt vett benne. „Újév napján kezdtük járni a háromkirálokat oszt vízköröszt napjáig tartott. Fölőtöztettek bennünket parasztos női ruhába, keményített fehér gyócs péntőbe, slingűtt tüledállóba, mëg fő vótunk smizlizzé, gyöngy vót a nyakunkba; kettőnket így őtöztettek föl: a Gáspárt mëg a Menyhártot. A harmadiknak, a Boldizsárnak bekentük korommá az arcát, mer az szerecsëny vót oszt a leg alpáribb ruhába lëtt őtöztetté: régi, öreg, sötétkék vászonyszoknyába mëg ojan öreges, fekete tüledállót is kapott; annak a nyakába vót a tarisznya, mer csak azé jártuk a háromkirálokat, hogy kapjunk alamizsnát. A fejünkön mëg vót ëgy úgynevezett csákó, ojan kiráji koronaféle; kartonpapírbu készűt oszt kívűrű, kovász segítségive be vót ragaszta piros papirrá. Ki lëtt vággá ëgy hatágú csillag, az a zsidóknak a csillagja, az vót ráragasztá az elejire; aztán vótak még ijen apró kis fehér csillagok körű-körű ráragasztá. A csákó teteje mëg ki vót caknizzá, hegyesre ki vággá; szépek vótunk... A Boldizsárnak vót botja is, a kutyáktú védett vele bennünket. Vót nálunk ëgy ú.n. nyújtogató, ami lécekbű lëtt osszeszëgevê oszt előre-hátra nyújtogattuk vele a szitakérget, ami ennek a végire lëtt ráerősítté. Az a szita-kérëg szinës papirossá lëtt bevonna oszt bele lëtt álítta ëgy gyertya, oszt azt mindig meggyútottuk, még kinn a gangon oszt énekűtük, hogy: Háromkirájok napján, országunk ëgy istápján, dicsérjük énekekké, vigadozó versekké! (Akkó itt nyútogatott a nyútogató.) Szép jel és szép csillag, szép napunk támadt, szép napunk támadt. 129 Kovács Endre, 1982; 2335. sz.