Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Kovács Endre: A karácsonyi ünnepkör népszokásai Doroszlón

164 vagy a szomszédok foglalkoztak velük: meséltek a Jézuskáról szép történeteket, amíg odahaza elkészültek a fenyőfa díszítésével. A fenyőfadíszek között ott volt az angyalhaj, a pattogatott kukoricafűzér, színes papírlánc, aranyozott dió, alma, füge, házi készítésű csillagszóró, mézeskalácsangyalkák, csillagok, csengettyűk. Legutóbb már a villanyhálózatba kapcsolt sokszínű villogó meg arany-ezüst folyondár ékesítették a karácsonyfát. Doroszlón a karácsonyfa gyertyácskáit és csillagszóróit csak az éjféli misére hívogató, első harangszó hallatára gyújtották meg, illetve amikor az első mozsárá92 gyú megszólalt. A karácsonyfa alá helyezik a díszes, Luca-búzás tányérokat, narancsot, banánt meg az ajándéktárgyakat minden családtag részére. Régen a juhásznék gyapjú, vatta, kovász meg gyufaszálak vagy pálcikák segítségével juhokat, szamarat meg juhászt készítettek és azt is a karácsonyfa alá helyezték. Amikor aztán elkészültek a karácsonyfa díszítésével, szaladtak hívni a gyerekeket, hogy megjött a Jézuska!... Gyakran csengetéssel jelezték, hogy meghozta a karácsonyfát. Az idősebbek még az 1950-es években is a Jézuskát „Kiskrindli"-nek nevezték (németül: Kriskindili): „...no, vót má a Kiskrindli?" - kérdezték a gyerekeket. Az említett név föltehetően német eredetű és később az elmagyarosodott németek is így nevezték a kis Jézuskát. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy az 1930-as években szokás volt, hogy a fiúk pásztornak, a lányok angyalnak öltöztek és így jelentek meg az éjféli misén. Tudni vélik, hogy a legnagyobb és legszebb lány volt közöttük a főangyal. Kenyér után sokan Németországban kötöttek ki és vendégmunkásként egy-két évtizedet töltöttek az idegenben. Hazatérve újabb részletekkel gazdagították a karácsonyi népszokásokat. Advent kezdetén karácsonyfát állítanak a házuk erkélyén vagy az udvarán és magukkal hozott, színpompás díszeket helyeznek rá, amelyek éjen át messziről hirdetik a Messiás eljövetelét. Néhol élő fenyőfa szolgál karácsonyfának. Néhány év óta a templomtoronyra is fölkerült a nyugati szokást tükröző karácsonyfa. BÖLCSŐJÁRÁS „A bőcsőjáró kislányoknak vót egy játékbőcsője, pontossan ojan mind az igazi. A bőcsőbe pici fehér párna mëg ëgy kis Jézuska-szobor vót fehér slingűtt zsebkendővé lëtakarrâ, körösztűkötöttük ëgy szép pántlikává, oszt ëgy szép masni vót rajta." Amíg a lányka piciny volt, addig édesanyja kézenfogva vezette a nagymamá92 Vő.: Bálint Sándor, 1976; 34. p. 93 Radies Mária közlése.