Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Kovács Endre: A karácsonyi ünnepkör népszokásai Doroszlón

165 hoz meg a többi rokonhoz. Később ketten járták, esetleg két testvér vagy barátnő. Az idősebb vitte a bölcsőt, az ifjabb a slingelt kendőt, amibe az alamizsnát gyűjtötték. Voltak bölcsősök, akik sorra járták az utcákat, minden házhoz betértek. Ha nem volt túlságosan hideg az idő, akkor nagykendő nélkül, fehér slingelt tüledállóban meg szoknyában jártak. A fejükre szintén fehér slingelt kendőt kötöttek, ami valójában a parasztmenyecskék alsó fejkendője volt. Karácsony előtti napon a fehérbe öltözött kislányok hónuk alatt a kisbölcsővel mindenfelé járták a faluban a bölcsőt. Amikor betértek valahová, dicsértesséket köszöntek és megkérdezték, szabad-e bölcsőt járni? Ha beengedték őket, akkor a kisbölcsőt ráhelyezték az asztalra és ringatva ezt énekelték: „A kis Jézus aranyalma, Boldogságos Szűz az anyja. Két kezével ápolgatja, két lábával ringatgatja. Aludj, aludj, én kisdedem! Aludj, gyönyörű gyermekem! Nem királyné a të anyád, szolgálatból lettem dajkád. Hát, të, dudás mit szundikász? Fényes az ég, nem köll lámpás. Verjed, verjed a citerát, kis Jézusnak ëgy szép nótát! Dicsértessék a Jézus Krisztus!" Ez után a háziasszony megajándékozta őket aszalt szilvával, aszalt gyümölcscsel, egy kis cukorkával, néha még pénzzel is. Szépen megköszönték, hónuk alá kapták a kisbölcsőt és dicsértessékkel elköszöntek. Búcsúzásul ezt énekelték: „Adjon Isten jó éccakát, köszönjük az alamizsnát! Köszönjük az alamizsnát, 95 kis Jézusnak ajándékát!" ' Doroszlón a bölcsőjárás az 1930-as években volt szokásban. 94 Kiss Lajos, 1982; 315. sz. 95 Szűcs Ilona közlése.