Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Bereznai Zsuzsanna: A félegyházi ember humora

124 Oszt a szomszédba tüzeltetett egész éjszaka, oszt leste a túzokot. Hogy merről jön... Azok meg régen aludtak, az meg csak tüzelt. A gyereket, a testvért szokás volt ezzel megtréfálni. Aki még nem volt ebbe beiktatva, nem tudta. Sokszor megcsinálták. 254. A tuskóra rágyújtottak. Nem volt nekik disznójuk, de rágyújtottak a tuskóra, hogy lássák, őnáluk is pörkölik a disznót... 255. Egy nagy tököt kifúrtak, szemit, száját... és akkor gyertyát tettek bele és avval ijesztgettek másokat éjszaka. Vagy pedig olyan is volt, hogy gólyalábra állt az illető és lepelt terített magára. Es a legények kilestek valakit, aki „zavarba" járt, és meg akarták ijeszteni. 256. A zárlámpát bekenték vastagon zsírral, a vasútnál, a vonat végén. Ha álltunk bent az állomáson és begyütt egy másik vonat, oszt akkor a zárlámpákat a munkatársak bekenték avval a fáradt kenőccsel, meg a fogantyúkat is. Ajjaj! Nem is kicsit vót szokás a vasútnál! Aztán azon aspiráltak, hogyan adják vissza, ne maradjanak adósak. TRÉFÁLKOZÁS 257. Egyszer egy tanyai iskolába szerepültünk, oszt vót közöttünk egy nősülendő legény meg férjhez meendő lányok. A lányok mind szerették volna azt a fiút... Osztan a lányok egyenként jelentkeztek neki, hogy én ilyen jól főzök, őilyen jól varr, milyen szépeket varr... a harmadik megint tudott magáról nagyon jó tulajdonságot. A fiú hallgatja egy álltó helyzetben, oszt mondja a lányoknak, hogy: -Lányok, lányok, öndicséret szagos, mint a romlott sajt... ! 258. Л mi utcánkban lakott egy Péter, Péter bácsi. Osztán Péter-Pál napján ment olyan jó... ittasan. - Péter bácsi - mondom -, hova siet? Azt mondja: - Be kell rúgni, mert mán délután Pali lesz... ! 259. A piacon két idős asszony beszélget: - Hogy vagy, Bözsikém? -Hát, csak úgy, öregesen... - Öregesen?! Hát az jó... Mert ez azt jelenti, hogy nem haltunk meg fiatalon!