Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Bárth János: Migrációs adatok a Duna-Tisza közi határperekben

9 Kurucz világig Fajszon lakván, azon zendülésben költözött által Bogyiszlóra, s mint egy három esztendők után ment vissza lakó földére. " (Lucas Nangi, 64 éves fajszi.) TELEPÜLÉSEK PUSZTULÁSA ÉS ÚJRAÉLEDÉSE MÁS NÉPESSÉGGEL Tolna mezőváros viszontagságos sorsát kiválóan érzékeltették a Tolna és Bogyiszló közt fel-fellobbanó ún. kistolnai határper vallomástevő tanúi. Alább az 1748ban elmondott vallomásokból idézek néhányat: „Számlállya a Tanú... Török üdőben két versben pusztulásra jutottnak lenni Tolna várossát, elsőben tudni illik, midőn Bécs alatt megveretett az Kereszténytől a török, másodszor Buda vételekor. " (Tóth Mihály 80 éves bogyiszlói.) „Tolna várossá Török időkben kétszer futott, elsőben mikor Bécs alól a Török visszajött és meg égette Tolna várossát, másodszor, amely emberek visszajöttek, azok is Buda vételekor mind elpusztultak! " (Csatári Mihály, 77 éves bogyiszlói.) „Midőn már az Keresztény tábor nagyobb nagyobb erőt vett az Törökön... a föl népe közül, aki a háborúban meg maradott, bátorságot vévén, mindenfelől össze gyűltek, s úgy kezdték meg szállani Tolnát, leg főképpen Ráczok, Magyarok s Svábok, az kikis az három nemzetbül alkalmas számot tettek, de azokis Kurucz világban mind elpusztultak, és meddig az ország le nem tsendesedett, pusztán állott... Tolna." (Tóth Mihály 80 éves bogyiszlói.) „Buda meg vétele után az Ráczság az oda való magyarokat ki nyomta és el is szélettek, de ismét vissza szállottak, Kurucz világig együtt lakván, hanem Kurucz világban el széledtek, és három avagy négy esztendőknek el forgása után újonnan minden féle nemzet meg szállótta. " (Simon István, 61 éves fajszi.) A történeti irodalom tanúsága szerint, a mai Akasztó falu 1718-tól kezdett újranépesedni. Kevésbé közismert azonban, hogy Akasztónak a XVIII. század legelején már volt újkori népessége. 1703-ban Akasztót lakott faluként írták össze. Lakosai azonban valószínűleg nem régen érkezhettek, mert az összeírás gyakorlatával ellentétben Akasztó esetében feltüntették, hogy ki honnan származott. ~ Az 1703-ban összeírt, korán újranépesedett Akasztó azonban nem volt hosszú életű. A Rákóczi-szabadságharc idején a rácok pusztításának áldozatává vált. 1765-ben Akasztó határperében vallomást tett, Csővári Simon 80 éves kiskőrösi tanú, aki elmondta, hogy valaha lakosa volt e korai Akasztónak: „Akasztó helységnek Ráczok által lett pusztulása előtt, mintegy öt esztendőkig lakott a ' Tanú ottan. " 12 KÉL. II. Birt. ir. gy. V.319. 13 KÉL. II. Birt. ir.gy.V. 319.-Vö:BÁRTH János 1980. 14 PETRÓCZI Sándor 1965. 142. 15 PL. IV. 23-a. CP. II. 41. 16 KÉL. II. Hp. K. 40. 6-7. p.