Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)
Bárth János: Migrációs adatok a Duna-Tisza közi határperekben
10 TELEPÜLÉSEK PUSZTULÁSA, PUSZTÁVÁ VÁLÁSA A XVII. SZÁZAD VÉGÉN ÉS A XVIII. SZÁZAD ELEJÉN Kalocsa népességének egyik legnevezetesebb családneve a Bolvári. A XVIII. századi érseki uradalmi iratokban gyakran emlegették а В óvári telek földrajzi nevet. Nyilvánvaló, hogy a Duna egyik régi kanyarulatában fekvő Bóvári telek onnan kapta nevét, hogy a hajdani Bóvár falu telek-jének, vagyis faluhelyének tekinthető. A kalocsai Bolvári nemzetség pedig onnan kapta nevét, hogy őse Bóvár faluból költözött Kalocsára. Ez a bizonyos Bóvár falu, amelynek nevét őrzi a Bóvári telek helynév és a kalocsai Bolvári családnév, Fajsztól északra, a Duna közelében feküdt és valószínűleg a török alóli felszabadító háborúk idején pusztult el. Lakosai szétszóródtak. Jutott belőlük Kalocsára, Dusnokra, sőt Szekszárdra is. Többségük talán a szomszédos Bátyára költözött. 1743-ban Fájsz egyik határperében megszólalt két olyan bátyai lakos, Király György és Annyisich (Anisity) György, akik valaha Bóvár falut mondhatták lakóhelyüknek. Alább a föltehetőleg varajti születésű, sokfelé járt 94 éves Király György vallomását idézem: „Bováron lakott volna az. előtt, hogy az Török Bécshez ment, hovári lakosok a tanúval edgyütt azon fokig az erdőre jár. »17 van. Bóvárhoz hasonló sors jutott a szomszédos Varajt falunak. Néhány évvel élte túl Bóvárt. Valószínűleg a kuruc háborúk alatt pusztult el. Lakóinak többsége Bátyára költözött. Jutott közülük Kalocsára is. Erre utal a Kalocsán igen jellemzőnek és réginek mondható Varajti családnév. 1715-ben Varajt már nem szerepelt az összeírt falvak között. 12 évvel korábban, 1703 márciusában Fájsz és Bogyiszló egy korai határperében, amelynek tanúvallatását az ugyancsak nem sokkal utóbb elpusztult Kara faluban tartották, vallomást tett két varajti lakos is: a 80 éves Tóth János és a 85 18 éves Farkas Máté. Szavukból ítélve törzsökös lakosai lehettek Varajt falunak. 1720-ban Király György 60 éves bátyai lakos, bizonygatván, hogy a vitatott Varajti sziget nevű helyet valaha Varajt falu lakosai birtokolták és malmaikat is ott tartották, elmondta, hogy mindezt azért tudja, mert Varajton (is) lakott. 1724-ben Orosz puszta perében vallotta Fekete János, 60 éves fajszi tanú: „Tudgya jól, hogy ez előtt varaiti embereknek kicsiny határok lévén, Faiszi Emberektül sokszor árendálták azon réteket, a mellyeken ez előtt ednyihány nappal hatal20 massá(g) és veszekedés Battyai Lakosok által esett. " 17 KÉL. II. C. sz. n. 59. p. 18 KÉL. II. Hp. O. Sz. n. 132-133. p. 19 KEL. II. Birt. ir. gy. VI. 363. 4. p. - Föltehetőleg ugyanaz a Király György vallotta, 1750-ben bátyai lakosként és 92 évesen: „ Varajton született e világra, Budának megvétele után pedigh ide s Tova az. Bácskaságon bujdosót, az. után pedigh Báttyára vette lakását. " - Vö: a Bóvár falu témájánál is szereplő Király Györggyel ! 20 KÉL. II. Birt. ir. gy. X. J. 28. 5. p.
