Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Játéktörténet - Váczi Mária: Néhány gondolat a családi játékszokások változásáról egy, nyolc–tíz éves gyerekek körébenvégzett vizsgálat nyomán

574 VACZI: NEHANY GONDOLAT A CSALÁDI JÁTÉKSZOKÁSOK . . . Egyik ilyen fő gondolatkör a társadalmi mobilitás (A teljes tanulmány közli a vizsgálat tapasztalatait.) hatása a családok státuszára. A másik, egy olyan rendszer felállítására tett kísérlet, amelyben elemezni kívánom a játékot és a játszást meghatározó tárgyi és tudásbeli feltételeket; valamint a változást dinamizáló elemeket. A minta szűkkörűsége és a problémafeltáró kutatás célja értelmében a vizsgálat adatait jelzésértékűnek, s nem általános érvényűnek szánom. 1.1. A játékkal foglalkozó tudományos kutatásnak — egyebek mellett — meg kell küzdeni azzal a nehézséggel is, hogy a játék fogalma igen összetett. Bármilyen találó is a HUIZINGA-i meghatározás, miszerint „a játék elsődleges életkategória: EGÉSZ."

3 — Tisztában kell lenni azzal, hogy a játék igen absztrakt és sokféle jelenséget felölelő fogalom. Az állatok hancúrozása éppen úgy beletartozik; mint az, amikor a kisbaba tárgyakat dob el, bízva abban, hogy valaki majd visszaadja neki azokat. A kisgyermekkor játékvilága is igen kiterjedt, számtalan játék osztályozható az eszközök (baba, autó . . .) és a tevékenység (fogózás, hunyózás . . .) alapján. Ezen túlmenően játéknak tekintjük a különféle mondókákat és kiszámolókat, amelyek tulajdonképpen -- előzményként — sok játék nélkülözhetetlen velejárói. A szerep- és szabályjátékok, valamint a társasjátékok hasonlóan beletartoznak a „játékok" nagy családjába. A gyerekek által is szívesen játszott labdajátékok már átvezetnek a felnőttek világába, akárcsak az olyan játékok, mint a teke, sakk és a kártya. A modern korban társadalmi szinten szerveződő játékokról is beszélhetünk, ezek körébe sorolhatók a szerencsejátékok: totó, lottó, sorsjegyek, lóverseny. Ide sorolhatók továbbá a televízió nyereményjátékai is, például a „Kapcsoltam . . .", „Bongó . . .", „Lehet egy kérdéssel több? . . .", „Torpedó . . .". A játék fogalma tágítható egészen az „emberi játszmák" világáig: míg napjainkban a modern gazdasági, vállalati és üzleti stratégiák kulcsfogalmaiként hallunk egyre többet a játékelméletekről. így a további elemzések során hasznosnak látszik egy szűkebb játékfogalom bevezetése. Ismét HUIZINGA megfogalmazását idézem, mert kifejezi mindazt, amit a játék lényegének érzek. A játék tehát „szabad cselekvés vagy foglalkozás, amely bizonyos önkéntesen, előre meghatározott időben és térben szabadon választott, de föltétlen kötelező szabályok szerint folyik le; célja önmagában van, bizonyos feszültség és öröm érzése, továbbá a »közönséges élet«-től való »különbözőség« tudata kíséri."

4 1.2. Ha egyetlen fogalommal kellene kifejezni, hogy mi indokolta a témaválasztást, úgy az érintettséget választanám. Mindenekelőtt homo ludensi mivoltun3. HUIZINGA (J) 1944. 11. 4. HUIZINGA (J) 1944. 37.