Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Művészettörténet - Sümegi György: Tóth Menyhért pályakezdése

508 SÜMEGI: TÓTH MENYHÉRT PÁLYAKEZDÉSE mert Miskén s a közeli tanyavilágban nyolcszor cserélt (bér)lakást a család, míg végül, 1937-ben beköltözhettek saját, Rákóczi sori házukba. Harminchárom éves tehát Tóth Menyhért akkor, amikor az ismert Rákóczi sori házba költöztek. Addig: gyakorta változó, de mindig ideiglenesnek, nem véglegesnek tudható „otthonokban", bérleményekben, szűkös szobákban, csendes tanyaudvarokon, magányos tanyaházakban, főiskolás korában nyomortanyákon, alkalmi szállásokon, a főiskola egy-egy zugában meghúzódva telt az élete. Emlékezései azt is megjelenítik, hogyan sodródott a művészet felé. A családban, különösen a kertész, a vincellér apa részéről állandó és gondos, körültekintő munkát, szorgalmas, teremtő tevékenységet láthatott. Együttélést, természetes együttlélekzést a növényekkel, a természeti környezettel, az állatokkal. Alapélményei tehát falusiak, tanyasiak, a vidéki Magyarország terrénumából s nem a nagyváros világából valók. A falusi, paraszti munka ütemét, a természet rendjét, az évszakok egymásba oldódását és szétválását, az állatok életét volt ideje megfigyelni saját tevékenysége során, különböző foglalkozásaiban, hiszen volt kisbéres, részesarató, cséplőmunkás, szobafestő. A vidéki, a falusi élet az ő gyermekkorában (pontosabban az ún. kollektivizálásig, az 50-60-as évek téeszesítéséig) őrizte a szokások rendjét, mondákat, hiedelmeket és az érsekközpont, Kalocsa közelségében a mély vallásosságot, hitet a tételes katolicizmusban. Tóth Menyhértben mindez olyan életre szóló alaptulajdonságokat (becsületesség, emberi tisztaság, humanitás, mély vallásosság, emberszeretet) fejlesztett ki és erősített meg, amelyek művészete tükrében is természetszerűen visszacsillannak. Az életmű egésze — mai ismereteink szerint - hatalmas: fél évszázados alkotómunkája során 2000 festményt és 8000 rajzot hozott létre. E nagy műmenynyiség évek és évtizedekbeli, életműszakaszok, alkotói korszakok szerinti rétegzettségéről és tagozódásáról nincsenek pontos adataink. Legföljebb az arányaik sejthetők. Művészete kezdeti évtizedeiben számosabb rajz, vázlat, tanulmány, főiskolai stúdium került ki a keze alól, mint későbbi évtizedeiben, amikor nagyobb festői vállalkozások foglalkoztatták. A Tóth Menyhért-i életmű Bánszky Pál javasolta (1978) tagolása („próféciálás" 1935—1945; expresszív-realizmus 1946—60-as évek közepe; fehér korszak az 1960-as évek közepétől 1980-ig) első megközelítésben logikus és elfogadható, tüzetesebb tanulmányozás, az életmű arányainak pontosabb számbavétele azonban módosíthat rajta. A Tóth Menyhért első alkotói korszakát föltáró kiállítás

1 (Katona József Múzeum, 1979. január 14—február 25.) már a főiskolai évek elé helyezte művészete kezdetét (1928). Ugyanakkor ma már nehezen tartható és a háború befejezésének 1. Katona József Múzeum, 1979. január 14—február 15.