Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Régészet - H. Tóth Elvira: Eredmények és problémák Bács-Kiskun megye avar kori kutatásában
REGESZET 45 hatnánk, e helyett inkább megkockáztatnánk azt a feltevést, hogy tájegységünkön az egész avar kor folyamán lakott jelentősebb települések csak elvétve jöttek létre. Emellett szól, hogy korai avar leletanyagunk jelentősebb része nem túl hosszú életű kisebb családi temetőkből származik. A korábban ismert páhi 32 , csengődi 33 leletek mellett, ilyeneket sejtet a Kőhegyi Mihály által feltárt erősen kirabolt fajszi 34 és az épebben ránkmaradt kunpeszéri 35 temető korai sírcsoportja. Az a tény, hogy e temetők egyébként rangos fegyveres férfi sírjaiban, illetve a gazdagon felékszerezett nők temetkezéseiben a bizánci aranyadónak, vagy a háborúk zsákmányának már semmi nyoma, arra vall, hogy betelepítésük a Bizánctól elszenvedett vereséget (626) követően történhetett. A sírokban megjelenő és a közép avar korra oly jellemző faragott csontdíszes tegezek, illetve a kunpeszéri temető tárgyalt sírcsoportjának ezüst obulus lelete, varkocsszorítója stb., e temetők a közép avar kor küszöbéig terjedő keltezését sejtetik 36 . E kisebb temetők megszűnése azonban korántsem jelenti a korai avar népesség egyetemes eltűnését, legfeljebb részleges átrendeződését. A Kiskőrös-Város alatt 37 , illetve a Kiskőrös-Pohibuj-Mackó dűlői temetői 38 rangos korjelző korai leletanyaggal indulva folyamatosan mennek át az úgynevezett közép és késő avar korba. Hasonló temetőt sejthetünk a Hajóson 39 , Sükösdön 40 és talán a Szabadszálláson feltárt temető részletben 41 . A Kiskőrös-Vágóhídi dűlői temető azonban — amint erre több kutató is célzott már 42 — a korábban általánosan elfogadott keltezéssel szemben korai avar leleteket nem tartalmaz és minden valószínűség szerint a közép avar korral le is zárul. Az egykor feltételezhetően átlagon felüli gazdagságú és éppen ezért az átlagosnál is jobban kirabolt; nagy számú aranyveretes és aranydíszü viseletet és ékszereket, nemesfém edényeket, szarkofágszerű koporsókat sejtető temető folytatását ugyanis nemigen fedezhetjük fel Kiskőrös környékének még rangosabb késő avar temetőiben sem. E terület jelentőségét azonban mindenképpen igazolja e temetők nagy száma. Több olyan temetőt ismerünk viszont, amely kisebb-nagyobb közép avar kori temetőrészlettel, sírsorokkal, sírcsoporttal kezdődve ugyancsak folyamatosan fej32. FETTICH Nándor (1926); CS. SÓS Ágnes (1961). 33. KOVRIG Ilona (1946—1948) 339—349. 34. KŐHEGYI Mihály ásatása 1962. Rég. Füz. Ser. 1. No. 16. 1963 50. 35. H. TÓTH ELVIRA ásatása 1982—1984. KJM.A. 87.628. 36. KOVRIG Ilona (1946—1948); H. TÓTH Elvira (1984) 10—20. 37. HORVÁTH Tibor (1935). 38. TÖRÖK Gyula (1975) 283—301. 39. KŐHEGYI Mihály ásatása 1978 —1982. 40. KŐHEGYI Mihály (1967—1969); V. SZÉKELY György (1978); WICKER Erika (1979 1981) ásatásai. 41. H. TÓTH Elvira (1981) 157—194. 42. LÁSZLÓ Gyula (1955); GARAM Éva (1976) 129—146.
