Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Régészet - H. Tóth Elvira: Eredmények és problémák Bács-Kiskun megye avar kori kutatásában
46 H. TÓTH: EREDMÉNYEK ES PROBLÉMÁK .. . lődik át a késő avar korba. Ilyenek a solt-szőlőhegyi 43 , kunadacsi 44 , homokmégyhalomi 45 , kiskőrös-cebei 46 , kiskunmajsa-csólyosi 47 , kunszállás-fülöpjakabi 48 temetők. Amint már utaltunk rá, egy sor késő avar temető-, illetve lelettöredékből, a leletkörülmények és a feltárások hiányai folytán, nem tudjuk megállapítani, hogy korábbi előzményei voltak-e, vagy sem. Ellenpélda a kunpeszéri temető második sírcsoportja 49 , amely a szerény leletek alapján a VII— VIII. század fordulójára keltezhető, s nem tekinthető a — megítélésünk szerint — mintegy emberöltővel korábban lezárult első sírcsoport folytatásának. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez a sírcsoport is rövid életű, s a kis számú korjelző női ékszerek, készségek mellett a késő avar kor klasszikus leletanyagát már nem tartalmazza. Az első jelentősebb avar betelepedéstől kezdve — amelynek időpontja egyelőre még vitatott — a Kiskunság avar kori népessége folyamatosan nyomon követhető, azonban legtöbbször nem egyazon lelőhelyen. Gyakori a településváltás, főként, de talán nemcsak a belső korszakhatárok táján, hanem azt megelőzően és követően is. Ez összefüggésbe hozható talán a nomád gazdálkodással is és nem csupán az időről-időre megjelenő nép-, illetve leletcsoportok betelepedésével, feltűnésével. A temetők szinte egymásba ölelkező betelepítése alapján ítélve úgy tűnik, az új elemek megjelenése a VII. század folyamán nem okozott alapvető lakosságcserét, illetve hatalomváltást. Hasonló eredményre juthatunk a megyénkben oly jelentős fejedelmi leletek anyagának tüzetesebb elemzésével. Ezek olykor kuriózumszámba menő, vagy idegennek ható darabjait, csak a Dél-oroszországi egykorú fejedelmi leletekkel rokonítható, hun kori hagyományokat őrző klenódiumait a rangos vezetők magányos sírjai kapcsolják a köznépi temetők anyagához 50 . Ezek sorába, relatív időren-* di sorrendjébe is jól beilleszthetők a bócsai fejedelem és a kunbábonyi kagán sírjának leletei. Közöttük legkorábbra, a VII. század első felére a Kecskemét-Sallai utcai aranyozott övű, aranylemezes kardú sír tehető 51 . Némi fenntartással hasonló, vagy még rangosabb sírokra, vagy legalábbis kardleletekre következtethetünk a pompás nagykőrösi kardveretek 52 , illetve az Alpárról 53 származó kardfüggesztő alapján. 43. HORVÁTH Attila ásatása 1983. KJM.A. 87.588. 44. HORVÁTH Attila—H. TÓTH Elvira ásatása 1960—1961. 45. SZ. GARAM Éva (1975) 11—42. 46. TÖRÖK Gyula (1975) 305—311. 47. WICKER Erika ásatása 1984—1987.; WICKER Erika (1986) 57—70. 48. H. TÓTH Elvira ásatása 1967; 1970; 1978—1979; KJM. A. 68. 188. 49. H. TÓTH Elvira (1984) 10—20. 50. H. TÓTH Elvira (1988). 51. H. TÓTH Elvira (1980), (1981). 52. SIMON László (1983). 53. FETTICH Nándor (1926). 8. X. 26.
