Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - Bereznai Zsuzsa: A félegyházi katolikus nép vallássosága

NÉPRAJZ 409 2. A CONSTANTINUM MISZTÉRIUMJÁTÉKAI 1949-BEN hajában főtt krumplit ettek olajjal, olajba mártott kenyeret. Ugyancsak sajátosan böjti étel volt a „csipegetett leves": sós vízben megfőzték a krumplit és egyéb zöldséget, majd tésztát tettek bele, melyet szintén olajjal készítettek el. Félegyházán napjainkban is szokásban van a „betlehemezés" szokása az adventi estéken, melyet ma idős emberek játszanak el.

8 A félegyházi tanyavilágban szokásban lévő betlehemezést a század elején Zsigmond Konrád örökítette meg:

9 „Advent idején kürtölések zaja tölti be a tanyák közén a sűrű, ködös levegőt. Gyerekek, bojtárok bodzafából készült kürtökkel felelgetnek egymásnak, közbe-közbe pedig felhangzik egy-egy karácsonyi ének örömet hirdető, édes dallama. Esténként subába öltözött alakok járják a tanyák közét. Fejükön hosszú, cifrázott papírsüvegekkel, kezükben hórihorgas dorongokkal. Arcuk be van kenve korommal, subaszőr bajusz és szakáll van füleikhez erősítve. Egyikök hónalja alatt szorongatja a kis kápolna-féle, papondekliből készült alkotmányt, melyben a betlehemi jászolban fekszik a kisded Jézus, körüle angyalok, ott térdelnek a pásztorok, kik mellett néhány kis bárányka látható". A betlehemezők szerdán és pénteken jártak házról házra. A betlehemezés az 8. Néprajzi Adattár: 91.10.1. „Bethlemi játék". Betlehemes játék. Hagyományos félegyházi betlehemes előadás forgatókönyve, 1991. 9. Néprajzi Adattár: 59.4.1. (Kiskun Múzeum) Zsigmond Konrád, 1902.