Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - Bereznai Zsuzsa: A félegyházi katolikus nép vallássosága

408 BEREZNAI: A FELEGYHAZ1 KATOLIKUS NEP VALLÁSOSSÁGA Isteni Tiszteletet Legfőbb kötelességnek kell tartani; tehát a Keresztény Katholikus valláson lévő Mester Legények minnyájan az előre botsájtandó parancsolatra a szokott Kántor Misére díszes ruhába meg jelennyenek. Úgy az Úrnapi és többi Processiokon is hogy ha kívántatik meg jelenni tartoznak de kivált képen Sarlós Boldog Asszony napján Úgy mint a ditsöseges Pátronussa napján az Czéhnek, mind az Processiora mind pedig ha tartatik az Genyersris Misére el menni tartoz­nak. Úgy nem különben az Anya Szent-egyház és az Felséges Tzikkelyek erős parantsolatiból minden vasárnapokon és Ünnep napokon az Nagy Misére Predi­catiora, valamint az felyeb említett ajtatosságokra Szinte Ugy, ha az Misére Evangélium után mégyen az Legény Ugyan Tíz de ok nélkül el marad akkor Húsz Krajtzarokat fog fizetni a Czéh ládájában minden parancsolt ájtatosságok el mulasztásáért. Hogy ha pedig illetlenül viselné magát valamellyik Az fellyeb emlí­tett ajtatosságokon, Két forintra büntettessék vagy ha Keményebb büntetést érde­melne az Elöl járóságnak fel adattassék". b) Az egyházi év ünnepei A római katolikus liturgia szerint az egyházi év kezdete az advent: a karácsonyra, a Jézus Krisztus születésére való várakozás ideje, négyhetes böjti időszak a Megvál­tó érkezése előtt, András napja és karácsony között. „Az advent az Úr Jézus születésének várása. Karácsony böjtéig tart. A temp­lomba csináltunk gyönyörű adventi koszorút, karácsony böjtjéig volt kitéve a templomba. A szerdai napot, a pénteket, a szombatot böjti napnak kellett megtar­tani. Zsírosat, hús eledelt nem ettünk. Mulatságot nem volt szabad tartani advent­be, lakodalmat se. Mikor az első hajnali misére indultam, elimádkoztam a Mia­tyánkot és az Üdvözlégyet. Mindig a legszebb ruhát vettem fel. . . Mentek a gyerekek is a hajnali misére. Mindennap volt hajnali mise". A hajnali mise vagy roráte az adventi várakozás fő liturgikus eseménye volt. „Advent első vasárnapján hat órakor kezdődött a hajnali mise . . . Hát, a parasztember már fenn van négy vagy öt órakor télidőben. A legszebb ruhánkba öltöztünk és elmentünk a hajnali misére. Meg lelki gyakorlatok szoktak lenni ilyenkor. Az általában délután van, a pap tartja. Nem olyan régen van a lelki gyakorlat. Mihozzánk akkor gyütt be, amikor a pálosok, a fehér ruhások a Szentkútho gyűttek". A félegyházi katolikusok szerint az ember úgy töltheti el üdvösen az adventi időszakot, ha „nem káromkodik, nem zsörtölődik, csöndös, imádkozgat, amikor van rá ideje". A század elején az adventi böjtöt igen szigorúan megtartották a félegyháziak. A szerdai és a pénteki napokon nem fogyasztottak zsíros ételt, olajjal vagy vajjal főztek. Az adventi böjt jellegzetes étele a cibereleves volt: a tisztabúzakorpát megsavanyították meleg helyen, majd leszűrték a savanyú levét és rizst főztek bele, egész tojást ütöttek bele, s tejföllel behabarták. Reggelire sült krumplit vagy

Next

/
Thumbnails
Contents