Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - Bereznai Zsuzsa: A félegyházi katolikus nép vallássosága

408 BEREZNAI: A FELEGYHAZ1 KATOLIKUS NEP VALLÁSOSSÁGA Isteni Tiszteletet Legfőbb kötelességnek kell tartani; tehát a Keresztény Katholikus valláson lévő Mester Legények minnyájan az előre botsájtandó parancsolatra a szokott Kántor Misére díszes ruhába meg jelennyenek. Úgy az Úrnapi és többi Processiokon is hogy ha kívántatik meg jelenni tartoznak de kivált képen Sarlós Boldog Asszony napján Úgy mint a ditsöseges Pátronussa napján az Czéhnek, mind az Processiora mind pedig ha tartatik az Genyersris Misére el menni tartoznak. Úgy nem különben az Anya Szent-egyház és az Felséges Tzikkelyek erős parantsolatiból minden vasárnapokon és Ünnep napokon az Nagy Misére Predicatiora, valamint az felyeb említett ajtatosságokra Szinte Ugy, ha az Misére Evangélium után mégyen az Legény Ugyan Tíz de ok nélkül el marad akkor Húsz Krajtzarokat fog fizetni a Czéh ládájában minden parancsolt ájtatosságok el mulasztásáért. Hogy ha pedig illetlenül viselné magát valamellyik Az fellyeb említett ajtatosságokon, Két forintra büntettessék vagy ha Keményebb büntetést érdemelne az Elöl járóságnak fel adattassék". b) Az egyházi év ünnepei A római katolikus liturgia szerint az egyházi év kezdete az advent: a karácsonyra, a Jézus Krisztus születésére való várakozás ideje, négyhetes böjti időszak a Megváltó érkezése előtt, András napja és karácsony között. „Az advent az Úr Jézus születésének várása. Karácsony böjtéig tart. A templomba csináltunk gyönyörű adventi koszorút, karácsony böjtjéig volt kitéve a templomba. A szerdai napot, a pénteket, a szombatot böjti napnak kellett megtartani. Zsírosat, hús eledelt nem ettünk. Mulatságot nem volt szabad tartani adventbe, lakodalmat se. Mikor az első hajnali misére indultam, elimádkoztam a Miatyánkot és az Üdvözlégyet. Mindig a legszebb ruhát vettem fel. . . Mentek a gyerekek is a hajnali misére. Mindennap volt hajnali mise". A hajnali mise vagy roráte az adventi várakozás fő liturgikus eseménye volt. „Advent első vasárnapján hat órakor kezdődött a hajnali mise . . . Hát, a parasztember már fenn van négy vagy öt órakor télidőben. A legszebb ruhánkba öltöztünk és elmentünk a hajnali misére. Meg lelki gyakorlatok szoktak lenni ilyenkor. Az általában délután van, a pap tartja. Nem olyan régen van a lelki gyakorlat. Mihozzánk akkor gyütt be, amikor a pálosok, a fehér ruhások a Szentkútho gyűttek". A félegyházi katolikusok szerint az ember úgy töltheti el üdvösen az adventi időszakot, ha „nem káromkodik, nem zsörtölődik, csöndös, imádkozgat, amikor van rá ideje". A század elején az adventi böjtöt igen szigorúan megtartották a félegyháziak. A szerdai és a pénteki napokon nem fogyasztottak zsíros ételt, olajjal vagy vajjal főztek. Az adventi böjt jellegzetes étele a cibereleves volt: a tisztabúzakorpát megsavanyították meleg helyen, majd leszűrték a savanyú levét és rizst főztek bele, egész tojást ütöttek bele, s tejföllel behabarták. Reggelire sült krumplit vagy