Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

TÖRTÉNELEM 225 202. Pojtvai tó Pojtva (nevű) halastó. (1548, K. 10. 36—37.) Graben bey Botwa. „Bey Botwa gehet ein völlig messender Graben in der grossen Morast." (1782 —85, K. 5. 622) Pojtva tó. (1864, К. 12.) Pojtva külbogyiszlói szállás területét választja el a feketi földektől. Neve már a török hódoltság idején is ismert volt. Az egykor igen széles és mély tavat a 18. században folyóvíznek nevezik, ami a „nagy mocsárba", a lugasi-kalli lápokba ömlik. Tulajdonképpen az Ollári-tó keleti folytatása, része a Külbogyiszlót körülfogó vizeknek. Medrében még ma is sok víz van, széleit nádas övezi. TARNAKHÁZA (203—216) 203. Homrodi Vajas Homrodi Vajas. „. .. az Arendatorok ... a Homrodi Vajasban ... rekeszeket tenni szabad nem lészen ..." (1824, K. 9. 71) A Vajas egyik szakasza Dusnok és Miske határán, a Homród torkolata környékén. Külön néven Dusnokon nem emlegetik. 204. Homrodi malom Homrodi malom. Érseki homrodi malom. (1850, L. 16.) Homrodi malom. „... Homrod fok közepe választja Dusnokot Miskétől mind addig hol „a' Homrodi Malom déli oldalán a' vajasba szakad." (1850, L. 3.) Vízi malomház. (1864, K. 12.) Az érsekuradalom vízimalma a Homród torkolatánál állt. Rég elbontották, területén most egy tanya van. 205. Homrodi hid Homrodi vizén levő hid. (1830, L. 16. ) A Miskére vezető út haladt át rajta. Az 1980-as évek elején bontották le, helyén azóta betoncsöves áteresz van. Dusnoki neve Homrodska cuprija. 206. Homród Homrod vize. (1742, T. 6.) Homród. „. . . a dusnoki bíró és esküttek ... Homródból 24 mázsa csuka à 5 ft.. ." (1746, К. 9. 52) Homrod Bach. „Homrod Bach Gräntze zwischen der Misker und Dusnoker Gemeinde" (1790, к., T. 18.) Homrodi viz. „. . . a homrodi vizén levő hídhoz érvén . . ." (1850, L. 16.) Homrod. „... Vajastol homrodig, ismét a' homrodi fokon beleszakad a' kecske fokba . .." (1855, L. 21.) Homrodi csatorna. (1879, T. 4.) Az Örjeg vizeit levezető Sárvizet köti össze a Vajassal. Széles, mély fok ma is. Szabályozása és kikotrása előtt szélessége elérte az 50-60 m-t is egyes helyeken. Dusnokon is Homród a neve. 207. Ternakházi kaszálók Pratum communitatis. „Ex parte Septemtrionali est Pratum communitatis . . ." (1763, L. 1. 37) Ternakházi kaszálók. „. . . ezen ternakházi kaszálók tartatnak Úrbéri kaszálóknak . . ." (1855, L. 21.) A 19. száazd közepéig Tarnakháza egész területe úrbéri kaszáló volt, csak a jobbágyfelszabadítás után kezdték feltörni szántónak, először a magasabb részeket, majd a vizek kiszáradásával a lapályokat is. Ma az egész tarnakházi határ szántóföld. 208. Tarnakháza Támakház falu. (1553—1620, K. 11. 175) Kariye Tarnakhaz. (1578, K. 6. 83—84) Praedium Tarnokháza. (1720, L. 28.)