Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza
226 D. SZABÓ: DUSNOK TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA . . . Tamokháza Puszta. „Tarnokháza Pusztát és Nadkát az faluhoz engedtetett. . ." (1725, K. 2. 312) Tamokháza. (1742, T. 6.) Ternakház dűlő. (1855, L. 20.) Praedium Ternokháza. „In pracdio Tcrnokháza Canabetum 1/2 metr.poson. capax . . ." (1855, L. 2.) Ternakháza. (1855, L. 21.) Tamokháza. (1879, T. 4.) Kisebb falu volt a középkorban, határának északnyugati sarkában feküdt, a Vajas közelében elterülő háton. Valamikor 1620 után pusztult cl. Területét az érdekuradalom 1725-ben csatolta Dusnok határához, ez lett a falu úrbéri kaszálója. Határait 1855-ben így írják le: „. . . а feketi köröszt közelébe levő Csanádi foktul Vajasig, Vajastol homrodig, innét a' homrodi fokon beleszakad a' kécska fokba (2. 21.), kécskafok bele szakad a' viza völgybe, ez pedig a' viricsbe, s innét, ismét a' Csanádi fokba. (L. 21.) A 19. század közepétől kezdték meg a rétek feltörését, a vadvizek lassú eltűnése után egész Tarnakháza szántóföld lett. Dusnoki neve Trnakaza. 209. Bovárihát Bovárihát. „. . . in praedio Ternak háza Bovárihát nominatam ..." (1815, L. 1. 323) Észak—déli irányban húzódó hát Tarnakháza közepe táján, a plébános kaszálója volt itt az említés idején. Neve már nem ismert. 210. Lugasi út Via ducens versus Praedium Lugas. (1763, L. 1.) Dusnok keleti határának főútja volt a 20. század első feléig. Ebből ágazott ki a Miskei út is, valamint a keskenyebb dűlőutak északi és déli irányban. A mai, Lugasra illetve Natkára vezető főút ettől kb. 1 km-rel délebbre van. Dusnokon Veliki drum-nak nevezték. 211. Kecske fok Kecske fok. „Délnek tartván találtuk . . . úgy nevezett kecske fokot, a 1 hol a' homrodi vizben szakad." (1850, L. 16.) Ket ska fok. „. . . nem külömben 852-i évben a lakosoknak kiosztott Szántó földeken Ketska fok és viza völgy között. . ." (1855, L. 20.) Kécskafok. (1855, L. 21.) Kecskefok. (1864, K. 12.) A Homródból szakadt ki a fclső-lugasi faluhely (Szelistyc) közelében, először déli irányban folyt, majd nyugatnak fordulva a Viza-völgybe ömlött. Tarnakháza keleti határát képezte Felső-Lugassal. Nevéhez egy több helyen ismert kincsmonda fűződik (K. 7. 73 74). A fok torkolatát a Homródnál eltöltötték, így lassankint kiszáradt. Felső szakasza még ma is vizenyős, nádas, bokros terület, kelet—nyugati irányú medrét felszántották. Dusnokon Keckin fok vagy Kccka a neve. Az utóbbit dűlőnévként is használják. 212. Tarnokházi Pálé Tarnokházi Pálé. (1850 k., L. 19.) Nádas-bokros vízállás és rét volt a Kecske-fok nyugati vége közelében. Kiszáradt, helyén szzántóföld van. Nevei: Lap, Santikina vrba, Santikina dola. 214. Viza völgy Wiza völgy. (1850 k., L. 19.) Viza völgy. „...„.. .a lakosoknak kiosztott Szántó földeken Ketska fok és viza völgy között. . " (1855, L. 20.) Viza völgy. „. . . kécskafok bele szakad a' viza völgybe, az pedig a' viricsbe .. " (1855, L. 21.) Viza völgy. (1864, K. 12.) Széles völgy Tarnakháza és Lugas között. Egykor vízállás volt, a Kecske-fokon keresztül a Homródot kötötte össze a Pojtvai-tó végével, a Tófarkával. Északi fele kiszáradt, déli szakaszán még ma is nád nő. Nevét Dusnokon már nem ismerik. 215. Csanádi fok Csanádi fok. „Ternakháza határai vágynak a' feketi köröszt közelébelévö Csanádi foktul Vajasig..." (1855, L. 21.)
