Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

178 D. SZABÓ: DUSNOK TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA . . . panjak = tuskós, bedőlt fás hely (panj = tuskó, rönk) peskovisce = homokbánya (pesak = homok) plandisce = delelő, árnyékos pihenőhely pod — alatt polje = mező pópa = pap, plébános prosija = irtás, nyiladék put = kocsiút ruscevlje = körtefával beültetett hely (ruska = körte) sanac = sánc suma = erdő selisce = faluhely, pusztafalu (1. K. 18. Szelistye szócikkét) selo = falu selska kuca = községháza senokos = szénakaszáló sip = töltés serkovisce = cirokföld (serak = cirok) sokak = utca svet = szent star = öreg talo = lék; hajlós, süppedős jég vagy hely trnje = tüskös bokrokkal benőtt hely (trn = tüsök) vélik = nagy vir, viric = forrás, saját forrással rendelkező fok vagy tó voce = gyümölcs, gyümölcsös vrba = fűzfa za = után, mögött zemlja = föld Ismeretlen jelentésű vagy bizonytalan magyarázata dusnoki rác nevek: Dvorina, Dvorinje. A dusnokiak a „felszolgál, megvendégel" jelentésű „dvoriti" ige származékaként magyarázzák. Nem lehet kizárni azonban „dvor" főnévből képzett „udvar, udvarhely" jelentését sem. Kratina. Valószínűleg a „kratak", „rövid" jelentésű melléknévből származik, értelme „rövid földdarab" lehetne. Mankuca. Ismeretlen jelentésű név. Pribita greda. A név első tagja az „odaszegezni, odasimulni" jelentésű „pribiti" ige melléknévi igenév alakja, jelentése itt bizonytalan. A második tag Szabadka környékén „hát" értelemben használatos: Babina greda avagy Bánja greda (Tompa és Mélykút között), Zajetseva greda (Szabadka határában), Vágáska greda (Szabadka határában) (K. 20.). A Pribita greda névnek szószerint magyarra fordított alakja él a Tolna megyei Decs faluban: Szöggerendadűlő és Szöggerenda-tó (K. 21. 102/201, 102. 237.) Remenice. A „remén", „szíj" jelentésű szó helynévképzős alakja lehet. Vizek neveként szerepel néhány szláv anyanyelvű faluban, feltehetően a vízfolyás keskeny, hosszú alakjáról kapták nevüket. Dusnoki családok ragadványnevei a földrajzi nevekben (hímnemű alakban) : Andriskin, Bagovjev, Bálin, Balogov, Celin, Furkejin, Galev, Istokov, Ivakov, Ivanjev, Ivankov, Janosev, Jozusev, Karasin, Lovrin, Lujzikin, Mikloskin, Pavin, Petrov, Raskin, Ritkin, Sabovjev, Santikin. Л magyar ábécétől eltérő jelölésű hangok a horvátban: с = es, с — ty, d = gy, s = sz, s — s, z = zs 2. Latin

—magyar: ad = -hoz, -hez, -höz; felé alveus, -i = meder, vízmeder, fok antiquus, -a, -um = ősi, régi capella, -ae = kápolna casale = falu cemeterium, coemeterium, -ii = temető communitas, -is = közösség, község domus parochialis = plébánia(ház) duco, -ere = vezetni ecclesia, -ae = egyház, templom ex = -ból, -bői, -ról, -ről extra = kívül fagopiretum, -i = kukoricaföld hortus culinaris = konyhakert interimalis, -e = átmeneti lacus, -us = tó mater ecclesiae = anyaegyház omnialis, -e = községi, közösségi palus, -udis = mocsár, pocsolya parochia, -ae = plébánia pons, -is = híd possessio, -is = falu praedium, -ii = puszta