Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Régészet - V. Székely György: A Kecskemét-nyíri friesachi éremlelet

146 V. SZÉKELY: A KECSKEMET-NYIRI . .. ezüstpénzek Magyarországra kerülése elsősorban a közvetlen magyar—kölni kereskedelmi kapcsolatokkal magyarázható.

29 A Kecskemét-nyíri leletben a feljegyzések szerint az érmeken kívül egy kb. 10 g súlyú ezüstrudacska és egy kb. 16 g súlyú, vékony ezüstlemez darab is volt. Mindkettő további sorsa ismeretlen, valószínűleg a feldolgozás után visszaadott pénzekkel együtt beolvasztottták. 13. századi kincsleletekben nem ritka a pénzekkel együtt elrejtett nemesfém ékszerek előfordulása, sőt esetenként feldolgozatlan ezüstöntvények vagy használhatatlanná vált ékszerek töredékei is előkerülnek. Ezekben az esetekben az egykori tulajdonos készpénzével együtt az értéktárgyait, ékszereit és a szintén értéket jelentő nyers nemesfémet (fémhulladékot) is a földbe rejtette.

30 A veretlen ezüst szélesebb körű használata inkább a 12. századra jellemző, amikor a kis súlyú és alacsony ezüsttartalmú, évenkénti beváltásra kötelezett pénzek helyett az értékálló fizetőeszköz szerepét töltötték be,

31 de előfordulnak 13. századi leletekben is.

32 Az eddig ismert ezüstöntvények leginkább pogácsa alakúak vagy ilyenek darabjai,

33 de előkerült lekerekített hegyű romboid

34 és egyéb formájú is.

35 A kecskeméti lelettel egykorú péceli leletben két, egymáshoz hasonló formájú, egyik végén egyenesre vágott, másik végén lekerekített ezüstöntvény volt.

36 A kecskeméti leletben talált ezüstrudacska pontos méreteit és formáját nem ismerjük, de kis súlya arra enged következtetni, hogy jelen esetben nem ezüstöntvényről, hanem esetleg egy kisebb ezüsthuzalról van szó.

37 A rudacska mellett 29. HUSZÁR Lajos 1965. 183 186., GEDAI István 1969. 135—136., GEDAI István 1983— 1984. 27. 30. PARÁDI Nándor 1975. 119—161. 31. A veretlen ezüst használatának gazdasági hátterét HÓMAN Bálint (1916. 274288.) világította meg. Ezüst ékszereket, törött ékszerdarabokat és ezüströgöket tartalmazott az Etyek-richardpusztai 12. századi kincslelet (ÉBER Lászlóné 1904. 87—91.), ezüstöntvényt a kiskunlacházi éremlelet (HUSZÁR Lajos 1960. 183—189.). 32. A veretlen ezüst 13. századi forgalmának újabb hiteles bizonyítékai a Tyukod-bagolyvári (GEDAI István 1983—1984. 23—29.) és a hévmagyarádi (Malinovec) (KRASKOVSKA, Ludmila 1989. 254—258.) leletek. 33. Felsőbesnyő (DWORSCHAK, Fritz 1929—1930. 72—74.): 4 db kör alakú ezüstpogácsából kivágott cikkely; Tyúkod-Bagolyvár (GEDAI István 1983 1984. 23—29.): 2 db ezüstpogácsa és 13, különféle súlyú és alakú, szabálytalan ezüstöntvény; Malinovec (KRASKOVSKA, Ludmila 1989. 254 —258.): 2 db kör alakú ezüstöntvény félbevágott darabja és egy szabálytalan alakú ezüstöntvény; Abony (HUSZÁR Lajos 1945. 72—74.): 1 db ezüstpogácsából kivágott cikkely és egy kis ezüströg. 34. Kiskunlacháza (HUSZÁR Lajos 1960. 183—189.): 1 db lekerekített hegyű, rombusz alakú ezüstöntvény. 35. Az említett formákon kívül a korponai leletben lapított gömb (szegment) alakú ezüströgök, ill. ezek darabjai voltak (GOHL Ödön 1907. 135.), a bajai leletben (DWORSCHAK, Fritz 1929—1930. 72.) pedig egy kis csepp alakú ezüströg volt. 36. PARÁDI Nándor 1975. 138. 37. A Nagykamarás-bánkúti és a vaskohsziklási leletből a pénzeken kívül ékszerek töredékei, különféle ezüsthuzalok, ezüstlemez-töredékek és ezüstolvadékok kerültek elő (PARÁDI Nándor 1975. 142—146.).