Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Régészet - V. Székely György: A Kecskemét-nyíri friesachi éremlelet
REGESZET 147 említett ezüstlemez darab az ezüstrudacskához hasonlóan, mint értéket képviselő nemesfém tárgy lett elrejtve, de egyúttal állítólag az edény, illetve az edényben elhelyezett pénzek lefedésére is szolgált. Az éremlelet elrejtésének módjáról HORNYIK János beszámolójából értesülhetünk, a pénzek egy ép cserépedényben voltak és az első hírlapi tudósítás szerint az edény, illetve a benne lévő éremanyag egy ezüstlemezzel volt lefedve. 38 A pénzeket tartalmazó és közvetlenül a találás után összetört edényről mindössze csak annyi utalás maradt fenn, hogy űrtartalma 4 itce azaz 3,4 liter. 39 A 13. századból származó, eddig ismert éremleletek egy részét cserépedényben rejtették el, az éremanyagot vagy közvetlenül az edénybe, vagy esetleg előbb még textil, ill. bőrzacskóba helyezve. 40 A 13. században elrejtett leletek edényeinek formája eléggé változatos: bögre, fazék, palack, füles korsó egyaránt előfordul. 41 Sajnos a kecskeméti lelet edényének formáját nem ismerjük, de hozzávetőleges űrtartalma alapján feltételezhető, hogy egy nagyobb palack vagy korsó lehetett. 42 A középkori kincsleletek egy részénél az érmeket és ékszereket tartalmazó edényeket különböző tárgyakkal lefedték, pl. cserépfedővel, cserépdarabbal, kőlappal, rézlemezzel. 43 Ezek alapján nem tartható kizártnak, hogy a kecskeméti lelet edényének száját ezüstlemezzel takarták le. 44 A Kecskemét-nyíri lelet numizmatikai jelentősége mellett egykori vásárlóértéke sem lebecsülendő. A 13. század első felében a friesachi pénzeket nagyobb összegű fizetéseknél súlyra mérve használták és értékük a forgalomban az ún. tizedrészig égetett (900%o-es) veretlen, finom ezüst értékével egyezett meg. 45 Leletünk 2173 darab ezüst érméjének összsúlya az előkerülést követő mérlegelés, 46 ill. 38. Ld. 4. jegyzetet. 39. GARZÓ József 1935. 86. 40. Főleg a szélesebb szájú edények esetében lehet ezzel a lehetőséggel számolni. Az éremleletek elrejtésének különféle módjait PARÁDI Nándor 1963. 205. említi. 41. PARÁDI Nándor 1963. 207—210., 223—224., valamint néhány újabban előkerült vagy publikált 13. századi pénzleletes cserépedény, ill. edényben elrejtett éremlelet: Balatonfüred (GOPCSA Katalin 1967. 92.); Kiskunmajsa (GEDAI István 1961—1962. 83.); Nagyecsed (GEDAI István 1965 —1966/b. 57.); Nagykáta (GEDAI István 1965—1966/a. 4L); Pátroha (GEDAI István 1967—1968. 37., PARÁDI Nándor 1975. 136.); Rákosszentmihály (GEDAI István 1963. 465.); Szigetcsép (GEDAI István 1975—1976. 27.). 42. Az első hírlapi tudósításban „nagyobb cserépkorsót" említenek, ld. 4. jegyzet. Ebben az esetben elképzelhető, hogy a korsó nyaka már az elrejtéskor hiányzott, ellenkező esetben nem lett volna szükség az ezüstlemezzel történő lefedésre. Az eddig előkerült pénzleletes cserépkorsó és palack nyaka és szájnyílása hiányzik. PARÁDI Nándor 1963. 222. 43. PARÁDI Nándor 1963. 222. 44. Ezt a lehetőséget erősíti meg a nagybéri éremlelet előkerüléséről szóló rövid tudósítás, mely szerint az érmeket tartalmazó edény egy ezüstcsészével volt lefedve (Archaeológiai Közlemények VI. (1866) 104. 815. sz.), s valószínűleg ugyanerre az éremleletre vonatkozik a Kisbér lelőhelyet említő két másik tudósítás is (Archaeológiai Közlemények VI. (1866) 172. 881. sz., VII. (1867) 189. 1022. sz.). 45. HÓMAN Bálint 1916. 297. 46. GARZÓ József 1935. 86.
