Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)
Embertan - Henkey Gyula: A magyar nép etnikai embertani vizsgálata
508 HENKEY: A MAGYAR NEP ETNIKAI EMBERTANI VIZSGALATA egy véleményem szerint reális kompromisszum jött Jetre, mely szerint nyelvünk túlnyomóan ugor jellegű, viszont a honfoglaló magyarság műveltsége, szervezete és külső megjelenése annyira törökös volt, hogy egykorú keleti és nyugati kútfők is töröknek tekintették 83 . Bár az ugoros és a törökös irányzatnak egyaránt voltak korábban is képviselői, de véleményem szerint az ugor irányzat uralkodó jellegét a Habsburgok azon politikai célkitűzése szabta meg, amely a magyarokat el akarta szigetelni a török kapcsolatoktól 84 . Az egyoldalú ugor származáselmélet „a közös uráli ősnyelvet beszélő ősnép képzete" 85 alapján a magyar rokonságot 4000 vogulra és 20 000 osztjákra szűkíti le és ezáltal lényegében a magyar népet rokontalanná teszi. Bár a magyarok egyes csoportjainál élt a hun—magyar rokonság tudata és erről krónikáink is megemlékeznek, de Hunfalvy ezt „csacska mesének" minősítette és az általa képviselt ugor irányzat a hatalom támogatását élvezte az első világháború előtti évtizedekben is 86 . 1950 után újra megszaporodtak a „Budenz —Hunfalvy-féle áttörést" helyeslő írások 87 és kiélezve a Zichy hipotézisnek egyoldalú és elfogult „török = úr, ugor = szolga" részét, nemcsak a túlzásokat vetették el, hanem Németh Gyula és Győrffy György álláspontját is bírálták, azon felül, hogy a törökös irányzat „mérlegelés nélküli polgári történelemszemléletnek" minősült 88 . Hozzájárult az egyoldalú finnugor származáselmélet előtérbe kerüléséhez az is, hogy a szovjet történettudomány egy része is átvette azon középkori orosz „kliséket" (előítéleteket), melyek a törökség egyoldalú bírálatában nyilatkoztak meg és elsősorban Molnár Erik munkásságán keresztül hatottak a magyar őstörténeti kutatásokra 89 . Újabban a Szovjetunió török népei történészeinek kutatásai nyomán a sztyepp népeinek képe megváltozóban van és reálisan rajzolódnak ki a régi törökség műveltségére vonatkozó eredmények 90 , másrészt hazánkban elsősorban László Gyula mutatott rá sorozatosan az egyoldalú finnugor származáselmélet buktatóira, ezért megszűnőben van a finnugor nyelvtudomány „kizárólagos uralma", a régészet, az embertan, a néprajz és más tudományok is egyre fokozottabb mértékben bekapcsolódnak a magyar őstörténeti kutatásba 91 . Döntőnek látszik a magyar őstörténeti kompromisszum (túlnyomóan finnugor eredetű nyelvünk és túlnyomóan törökös megjelenésünk, műveltségünk és társadalmi-katonai szervezetünk) helyreállítása szempontjából, hogy az erdők fanemeire vonatkozó szófejtések alapján az Ural hegység szibériai oldalára, a lombos erdő és a tajga határára 83. LIGETI Lajos, 1943 84. WELLMANN Imre, 1982 85. LÁSZLÓ Gyula, 1985 86. THURY József, 1886 87. BENKŐ Loránd, 1977 88. BARTH A Antal, 1977 89. BARTH A Antal, 1988 90. BARTHA Antal, 1988 91. LÁSZLÓ Gyula, 1981
