Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)
Néprajz - Bárth János: Pásztorokkal kötött uradalmi szerződések
460 BARTH: PÁSZTOROKKAL KOTOTT URADALMI SZERZŐDÉSEK — a rúgott borjukat két darabot egy öreg számba számitva;— Oly kijellentéssel: hogy a fübéres barom közt tulajdon marháinak legeltethetése, alkobozás terhe alatt tilalmazta tik. A fübéres baromnál 2 darab nyerges ló tarthatás, szinte megengedtetvén. 17. A fübéres barom utáni fizetés három részletben, nevezetesen: Első Májusban 1/3 rész — Első Júliusban 1/3 rész, és az utolsó 1/3 részlet a' barom tökélletes beszámolása és széjjel bocsájtasa után adatik ki. 18. Ha esetlegesen a Duna árja miatt egy időre a Panduri erdő viz által elbontatnék, az esetben köteles a számadó gulás, a kezére bizot barmokat, az uradalom által kijelelendő legelőre, akár a Csávoli erdei legeltetésre, akár Hildi, vagy Kélesi legelőkre által hajtani, és a fentebbi kötelezettsége szerént őrizni. 19. A számadónak és pásztorainak az erdőkben a tüzellés csupán kezel szedet fábul engedtetik. 20. Jelen szegődés az Érsek Uradalmi gazdasági igazgatóság által kiadót, 1858-ik évi, 88-ik számú rendelet alapján köttetvén, az Igazgatóság helyben hagyásával leend érvényessé. 21. A számadó gulás ezen pontokat megértvén és megértettekként elvéialván, úgy legpontosabb tellyesitésükre magát lekötelezvén, saját keze kereszt vonásával megerősíti. Kelt Szent Istványon Februrius hó 22-én, 1858. Tököli Kováts János keze + vonása Név aláiró Késmárky Jósef Jegyző 3. SZERZŐDÉS Mely a kalocsai érseki uradalom részéről kalocsai lakos Fejős Horváth Jánossal, mint az uradalom gulyabeli törzsbarmához fel fogadott számadó gulyással köttetett: u.m. 1. Általadja fennevezett uradalom őrzés végett az úgynevezett öreg vagyis törzsbarmát nevezett Horváth Jánosnak, kinek kötelessége leend ezen barmot a veszélyes 'legelőktől megóvni, ha pedig legelőben hiányt szenvedne, azt azonnal a kalocsai kerületi tiszttartóságnak feljelenteni. 2. Kötelessége téli időszakban mind a törzsbarmot, mind pedig az azoktól elválasztott rúgott borjúkat a szükséges bojtárokkal, és pedig az öreg barmot két, a rúgott borjúkat pedig egy bojtárral ellátni, hogy igy azoknak tekermányozása hiányt ne szenvedjen. 3. Ha bármi járványos dögveszély a vidéken mutatkoznék, szigorúan tiltatik akár gulyás, akár cselédeinek a szegődményében meghatározott jószág cserélése, nehogy ez által a járvány az uradalmi barom közé csempésztessék. 4. Szigorúan kötelességévé tétetik mind az emiitett gulyásnak, mind cselédeinek is az ottani uradalmi tisztség által kijelelt téren és netovább a legeltetést eszközölni, ellenkező esetben, ha akár hanyagság akár engedetlenség következtében az uradalmi tisztség által ki nem jelelt tereken káreset fordulna elő, ezen kár megtérítése fennevezett számadó gulyást illeti, s ezen károk megbecslésére nézve az urad. tisztség birálatában megnyugodni tartozik. 5. Ha az uradalmi baromból bármi úton jószág elveszne, ezt az illető számadó gulyásnak kötelessége, és pedig az uradalom által meghatározandó áron, megtéríteni. 6. Mind cselédei, mind saját szükségére járó zsoldilletékinek, úgy a baromnak szükséges sót és netaláni orvosságok elszállítását saját lovain tartozik végezni. Miért is 7. Ád az uradalom a fennevezett gulyásnak évenkénti bér gyanánt kész pénzben: 100 azaz egyszáz forintot, o.e., tiszta búzát 8 azaz nyolcz osztr. mérőt, kétszer búzát 60 azaz hatvan osztr. mérőt, szalonnát 100 azaz egyszáz fontot, sót 100 azaz egyszáz fontot, lágy tűzi fát 4 azaz négy ölet, őszi vetés alá szántó földet 3 azaz három holdat, lótartást télen nyáron 3 azaz három darabot, marhatartást 8 azaz nyolcz darabot. 8. Ha fennevezett pontokban megszabott kötelezettségek ellen akár maga, akár cselédei vétenének, a számadó gulyás nemcsak hogy szolgálatától azonnal felmentetik, hanem ezek biztosítására mindennéven nevezendő ingó és ingatlan vagyonát — női hozományt is ide értve — leköti, alávetvén magát az uradalom által bárhol választandó legrövidebb utú sommás szóbeli birói eljárásnak, lemond-
