Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)
Néprajz - Bosnyák Sándor: Bezdán néphite. 2. rész
NÉPRAJZ 453 jajgatni. Mikó hazagyüttünk, megálltunk a kapuba, akkor a Győrfi Sándor lánya, a Vica kint állt az utcán, azt mondja: Meghalt a Fülöp bácsi. A Jánosnak a bátyja. Azt jelentette. (7) 302. Az a madár jajgat. Az röpül is körösztül az udvaron, vagy a házon vagy valami, aztán jajgat. Azt nem látjuk, az éjjel mén, halálmadárnak szokták mondanyi. (3) A halálmadár az úgy jajgatott éjszaka, beszállt az udvarba és jajgatott. (7) 303. Szerencsétlenség lesz, vagy talán halál is, ha kukorékol a tyúk. (2) 304. Ha a kutya vonyít, akkor halott lesz a háznál. A halálmadár, ha huhog, akkor az is halált jelent. (3) Előre tutul a kutya, meg kapar, gödröt kapar, meg tutul, ilyen jeleket ad halálesetre. (3) 305. Vasárnap délután itt ülünk a lányommal és a sütemény fő vót téve a szekrény tetejire és egyszer csak mozog a tányér a szekrény tetejin és potyognak le a sütemények. Mondom: biztos földmozgás van, földrengés, de más semmi nem mozgott. Es nálunk amikor van az országban, vagy ha Magyarországon is, hogy észlelhető itten a földmozgás, ez az ajtó rögtön mozog, egy picit megrázkódik. Most meg nem rázkódik semmi, csak potyog le a sütemény. — Hát — mondom — én még ilyent nem láttam. Aztán a pohár elkezdett mozogni az asztalon. És mi történt belűle? Másnap meghalt a János bátyja onokatestvérje. (7) 306. Apukám is mikor haldoklott, ide gyüttek az asszonyok, aztán itt imádkoztak. Mondom én a lányomnak: Kicsapnám űket mind, ezeket az imádkozó asszonyokat. Hogyan lehet egy beteg mellé odaülni és imádkozni, hogy könnyebben tudjon meghalni? (7) 307. Nem az megy el előbb, aki koros, hanem aki soros. Aki soron van arra, hogy meghaljon. (9) 308. A haldokló mellett nem szabad sírni, mert nehezebben hal meg. De utána se szabad sírni, mert a halott nem szereti, ha siratják. (10) 309. Ha haldoklott valaki, akkor mentek lélekharangot húzatni, hogy könnyebben haljon meg az illető. (2) * 310. Az órát meg szokták állítani. A tükröt meg betakarnyi egy fehér kendővel, vagy abrosszal. (3) Van, aki az órát megállítja, meg a tükröt letakarja. (7) A tükröt valamikor betakarták, hogy ne nézzen bele senki se a tükörbe, hogyha halott van a háznál. (9) 311. A lélek kiszáll és beleszáll a másikba, egy újszülöttbe. (9) 312. Ha nyitva van a szeme, az úgy gyün ki, mintha valakit várna még, hogy gyün utána, valaki következik. (9) 313. Mikó az én anyám meghalt, vót egy nagy vadászkutyája apámnak, aztán az odament a ház elé, aztán fölágaskodott az ablakhó, aztán úgy tutult be. (3) 314. Akkó kötik föl az állát, hogyha nyitva marad a szája. De ha nem marad nyitva a szája, be van csukva, akkor nem kötik fel. (9) 315. Úgy vót, hogyha meghalt és nyitva maradt a szeme, akkor fémpénzt tettek rá és akkor a pénz alatt lecsukódott a szeme nekije. Mert akinek nem húzzák le mindjárt frissen, hogy becsukódjon a szeme, annak nyitva marad. Az olyan visszatetsző, hogyha egy halottnak nyitván van a szeme. (9) 316. Szoktak betenni a szobába, ahun a halott meghalt, v edénybe ételt és ha reggel megnézték és abbúl az ételbűi hiányzott, akkor azt mondták, hogy visszajött a halott. (9) 317. A halott kézire rá szokták tenni a rózsafüzért. 318. Az öregnek fekete koporsót, a fiatalnak vagy fehér, vagy világoskék koporsót készítettek. (2) A férfinek, nőnek egyforma koporsót készítettek. Öregnek barnát, vagy feketét, fiatalnak meg vót világoskék, olyan egész halványkék, kicsikéknek meg mind fehér vót, fehér kis koporsó vót. (3) Ha fiatal vót, akkor leginkább fehér koporsó vót, le vót festve fehérre. Ha idősebb vót, olyan középkorú, akkor röndös faszín, ha öreg vót, akkor fekete. (9) 319. A koporsó előtt van egy edényben szenteltvíz és abban van egy rozmaring, a koporsó lábához teszik azt egy külön kis asztalra, és mindenki, aki bejön, az imádkozik a halottért és megszenteli avval a rozmaringgal. (10) Azelőtt csak tettek széket, aztán akkó rátették a koporsót. Aztán akkó két gyertyát odatesznek a lábáhó, meg megin egy széket, aztán ottan meg a szentűtvizet bele egy pohárba, meg egy kis ződ ágat, rozmaringot, vagy kruspánt, vagy ilyen valamit. Avval szentülik meg a halottat. (3) 320. A virrasztás úgy történt, hogy azelőtt nem vót ravatalozó, akkor ott a háznál ravatalozták föl. És akkor este összejöttek az asszonyok, emberek, leginkább asszonyok, azok körülülték a halottat és ott énekűtek ilyen szent énekeket. Az emberek, azok meg a másik szobában, azok nem énekűtek, azok ott poharazgattak, beszélgettek, iszogattak. És akkor két gyertya égett a halott fejinél. (9)
