Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Néprajz - Fehér Zoltán: Bátya népének kereskedése

NÉPRAJZ 419 EGY BÁTYAI PAPRIKÁS SZEMÉLYISÉG Neves ember volt a bátyai paprikás társadalomban Hegedűs P. József, akinek a neve többször előfordult az előzőekben, s aki 1984-ben halt meg. Csak bátyai viszonyok között lehetett gazdagnak nevezni, hisz 5 holddal kezdte, s 12 holddal lépett be a tsz-be. Mindössze hat elemit végzett, katonakorában azonban megtanult németül, paprikakereskedői tevékenysége rákényszerítette arra, hogy mindent följegyezzen, s iratait megőrizze. Ma lánya, Bencze János nyugdíjas tsz-elnök felesége, három nejlonzsákban őrzi apja irattárát, s ennek az anyagnak a felhasználása nélkül ez a dolgozat soha sem születhetett volna meg. Hegedűs P. József édesanyja a Bátyán élő Vigyázó gróf nevelt lánya volt. Az árva lány szülei abonyi nemesek voltak. Vigyázó bátyai parasztlegényhez adta férjhez nevelt lányát, akinek gyermekei a Hegedűs családban magyarul szólaltak meg először. (Később természetesen elsajátították a bátyai rác nyelvet is.) Hegedűs P. József — mai szóval — közéleti ember lett. Élete összefonódott a paprika sorsával. Nemcsak a maga hasznát, de a község érdekeit is képviselte. Határozott fellépése, alföldi típusú testalkata, ügyes fogalmazókészsége, összefüggéseket is meglátó logikája alkalmassá tette őt erre. Amikor a 30-as években a Földművelésügyi Minisztériumban előadta a bátyai paprikások panaszát, a miniszter meglepetten kérdezte tőle: „Melyik zsidó ügyvéd tanította meg magát erre?" 1939. jan. 10-én kérvényt írt a kereskedelemügyi miniszternek s kérte, hogy megtarthassa mind a paprikakikészítői, mind a paprikakereskedői jogosítványát. Ebben a kérvényben leírta addigi életét is.

114 Kegyelmes Uram! Alulírott Hegedűs P. József bátyai lakos, nős, három gyermek atyja, bátyai születésű polgár vagyok. Szűkebb családomon kívül öreg édesapámat is én tartom el, és apósom eltartása is részben az én terhemet képezi. 5 hold földem van Bátya község határában, ebből nem tudnék eleget tenni családfői kötelezettségeimnek, ekkora család eltartására sokkal több föld volna szükséges. Bátya község határában a szabad birtok oly kevés, hogy az én birtokom messze meghaladja a fejátlagot, terjeszkedési lehetőség nincsen belátható időn belül, mert a Magyar Tudományos Akadémia, a Kalocsai Érsekség és Főkáptalan birtokai felosztásra nem kerülnek. Ha pedig a telepítési törvény révén történnék is ez irányú haladás, elsősorban a gazdasági cselédség, és kizárólag a földből élők kategóriája részesülne a földből. Ez a kényszerű helyzet vitt engem arra, hogy a paprikatermelésbe, kikészítésbe és értékesítésbe — mint annyi más bátyai polgártársam — 1922. évben intenzívebben bekapcsolódjam. 114. HPJ iratai. Kérvény fogalmazvány 1939.