Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Néprajz - Fehér Zoltán: Bátya népének kereskedése

420 FEHER: BÁTYA NÉPÉNEK KERESKEDÉSE ... Bár családunkban évtizedes generációkon át való hagyomány a paprikával való foglalkozás, én a háború után tértem át erre a mesterségre, mikor láttam, hogy különben éhenveszünk. Gyermekkoromban 1916. febr. 19-én kerültem ki a harctérre, és onnan csak 1918. év őszén jöttem haza. Azután családot alapítottam, és ezen nagy felelőség érzete indított engem a paprika-kikészítés és értékesítés gyakorlására. A magam erejéből fokról fokra haladva sajátítottam el a kikészítés művészetét, saját becsületesen kikészített árum forgalmazásával szereztem magamnak vevőkört. Soha ellenem sem a vegyvizsgáló állomás, sem a monopólium fennállása óta az értékesítő szövetkezet kifogást nem emelt, eljárásom mindig korrekt volt. Természetes, hogy tőke hiányában egyik üzletág sem fejlődött ki nálam annyira, hogy egyedül az egyik üzletág a magam és családom szükségletének fedezéséhez elkerülhetetlen bevételt biztosítana. Csakis a kikészítést és kereskedést együtt gyakorolva érhettem el a szükséges bevételt. Kénytelen vagyok felemlíteni azt is, hogy választott jogon állandó képviseleti tagja vagyok Bátya községnek, ami nem lehetnék, ha ellenem akár a közérdek szempontjából, akár magánéletemet illetően kifogások merültek volna fel. A Kalocsai Vegyvizsgáló Állomásnak és a Fűszerpaprikatermelők Szövetkezetének ide 1. és 2. alatt mellékelt bizonyítványai igazolják, hogy mint paprika kikészítő és nagykereskedő is mindig azok közé tartoztam, kiknek a hatósággal nem gyűlt meg a bajuk. Ilyen körülmények között érdemtelenül sújtana engem a M. kir. Kormány, ha a bizonyára nem a magamfajta törekvő keresztény üzletemberekkel szemben hozott rendelet alapján akár egyik, akár másik foglalkozásomról lemondásra kényszerítene. Ez annyit jelentene számomra, aki magamat sok küzdelemmel és harccal felküzdöttem, hogy gyermekeimmel együtt egy sokkal alacsonyabb nívóra kellene leszállnom, most mikor négy polgárit végzett fiamat is az én pályámra akarnám nevelni, és mikor kislányom jövőjéről is gondoskodnom kellene. Bátor vagyok arra is rámutatni Nagyméltóságod előtt, hogy én nem vettem el, és nem veszem el senki elől a kenyeret, sőt büszkén hivatkozom rá, hogy sok szegény család él tőlem, és a magyar közgazdaságnak is előnye vált működésem, külföldi kapcsolataim önerejű megszerzése által. Kérem Nagyméltóságodat, méltóztassék módot találni arra, hogy a bizonyára a közjót célzó általános rendelkezései alól a keresztény kisemberek kivétessenek. Hangsúlyozom, hogy kérelmem csak a kisemberekre vonatkozik, mert valóban vannak kinövések, sőt a nagyobb tőkével, és jobb összeköttetésekkel rendelkezők jórésze már nem is esik a rendelet hatálya alá, mert rokonok vagy jóbarátok társulatok révén e két iparágat már külön-külön folytatják. Velem szemben, a kisemberrel szemben pedig a rendelet érvényesülésének