Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Néprajz - Fehér Zoltán: Bátya népének kereskedése

NÉPRAJZ 407 Az újabb tervezet szerint a kistermelői és a nagykereskedői ár között a különbözet 1 P 40 fillér. (1,40 P — 2,80 P). A tiszta jövedelem pedig a termelők, kikészítők és a kereskedők között kulcs szerint felosztandó lett volna, GALLAI Antal szerint: „A termelők örömmel fogadták a tervet."

79 A kereskedők és a liberális sajtó viszont ellenezte. „A kalocsai körzet két legnagyobb termelési gócpontja Fájsz és Sükösd — képviselő-testületi határozatban kérte az értékesítés mielőbbi megszervezését. Igaz, hogy Bátya község képviselő-testülete viszont a tervezet ellen foglalt állást, mindenki tisztában volt azonban azzal, hogy ebben a határozatban nem a termelők hangja szólalt meg. Bár el kell ismerni, hogy a hónapokig tartó sajtóhadjárat nem maradt hatástalan a termelőkre sem, s az ő körükben is erősödött a tervezetellenes hangulat."

80 A szervezés idején a bátyai paprikások hangulata teljesen a kényszerszövetkezet ellen irányult, Gosztonyi Menyhért főjegyző és Marokity Pál bátyai lakosok „azt állították, hogy az érdekeltek 90%-a a terv mellett van."

81 Ők voltak azok, akik a szervezés alatt álló Paprikaegyesület pecsétjét jogtalanul használták. Amikor a helyi ellenzék vezére, Harangozó Márton kérte a főszolgabírót, hogy népgyűlésen győződjön meg a lakosság hangulatáról, az elutasította az indítványt. 1933-ban a rossz termés következtében a paprika ára 4-500%-kal emelkedik. 1934-ben jelenik meg az 1890/1934 M. E. rendelet a fűszerpaprika-termelés szabályozásáról, amely zárt körzetté nyilvánította Szeged és Kalocsa környékét, így akarván elejét venni az árcsökkentő túltermelésnek. A rendelet azonban épp ellenkező eredményt ért el. „Kalocsa és Szeged vidékén olyan gazdák, kik eddig vagy egyáltalán vagy pedig csak saját házi szükségletük kielégítésére termeltek paprikát, bevezették a paprikatermelést, mert ettől valami óriási eredményt vártak, így tényleg nagyobb mennyiségű termőterület van már is, mint eddig volt" — olvassuk egy korabeli beadványban.

82 Az 1900/1934 M. E. rendelet intézkedik a termelőszövetségek szervezetéről és ügyviteléről. Ennek alapján márc. 12-én megalakult Budapesten az Országos Magyar Gazdasági Egyesület székházában a Kalocsa és Kalocsavidéki Fűszerpaprika-termelők Szövetsége. A Kalocsai Újság lelkendező hangú cikkével ellentétben a megalakulás igazi módjáról az a jegyzőkönyv tudósít, amelyet 1934. márc. 23-án a MTA bátyai gazdasági irodájában vettek föl.

83 Itt olvashatjuk, hogy a bátyaiak már előbb a monopolisztikus elgondolás ellen foglaltak állást, „inkább minden kormány támogatásáról lemondtak, minthogy a monopóliumból kérjenek" — írták.

84 Véleményük szerint „a termelés legbiztosabb szabályozója a kereslet és 79. GALLAI Antal dr. 1944. 36. 80. GALLAI Antal dr. 1944. 36. 37. 81. HPJ iratai: Jegyzőkönyv. 1934. márc. 23. 82. Lásd az előző jegyzetet! 83. Lásd az előző jegyzetet! 84. GALLAI Antal dr. 1944. 48.