Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Néprajz - Fehér Zoltán: Bátya népének kereskedése

394 FEHER: BÁTYA NÉPÉNEK KERESKEDÉSE . . . 5. ÁRVÁI ISTVÁN VOLT PAPRIKA-NAGYKERESKEDŐ HÁZA A DUNAI ÚTON apáról fiúra száll."

61 Ugyanitt leírják az egyes munkafolyamatokat a palántaneveléstől a feldolgozásig, s a folyton visszatérő fordulat: „nem máról holnapra elsajátítható készség", „szakképzettséget igénylő munka", a „feldolgozás már egy külön ipari szakmának tekinthető." Ezek a szavak mindenesetre egy szakmai büszkeségből eredő osztályöntudatot tükröznek. A paprikakereskedelemnek mint szakmának az elsajátításához kitűnő iskola volt az évszázados, kerti termékekkel való kereskedés. így tettek szert piacismeretre, s megismerték a szállítás különböző módjait is. A paprika-nagykereskedők, a falu polgárosodásának első képviselői paraszti életformájukkal még nem tudtak teljesen szakítani. Pályájukat gyakran batyuzással kezdték. Közéjük tartozott OKVATOVITY Ferenc, aki a 30-as években már 12 vagon paprikát adott el Hamburgban, Passauban, Bécsben, de a 20-as — 30-as évek fordulójára így emlékezett. „Jártam paprikával Bécsben, Bukarestben, Belgrádban, Zomborban, Újvidéken. Öt mázsa paprikát föladtam a vonatra. Először elmentem és a megrendelést elintéztem, aztán vittem az árut." A régebbi kereskedelemnek a bátyai népköltészetben is megtaláljuk az emlé61. HPJ iratai: Foktő, Úszód és Dunaszentbenedek termelőinek levele a földmüvelésügyi miniszterhez. 1935.