Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)
Néprajz - Fehér Zoltán: Bátya népének kereskedése
388 FEHER: BÁTYA NÉPÉNEK KERESKEDÉSE . . . 3. A kikészítek feldolgozták a paprikát, vagyis a nyerstermékből félterméket készítettek. „A szárítás befejeztével a paprikafeldolgozók munkája következik - olvassuk egy 1935-ből való beadványban. — A feldolgozás már egy külön ipari szakmának tekinthető, mert rengeteg finom részletmunka jár vele. Olyannyira speciális szaktudást igényel a feldolgozás, hogy — kivéve Bátya és Fájsz községet, melyek Kalocsa vidékén mindig és ma is szinte kizárólag a paprika termelésével, feldolgozásával és értékesítésével foglalkoztak — a többi Kalocsavidéki községek gazdaközönségének 90 %-a paprikát még feldolgozatlan, füzéres állapotban adja el, és csak egy-két község van Bátyán és Fajszon kívül Kalocsa vidékén, ahol 3-4 feldolgozó is van." 44 1942-ben pedig így írnak: „Ez a község azonban — minthogy egy-egy lélekre mindössze 0,6 kat. hold saját földterület esik, s amellett a lakosság jelentékeny része nincstelen munkásrétegből áll — rá van utalva arra, hogy a földművelés mellett valamely ipari tevékenységgel is foglalkozzék. Senki se higgye, hogy a véletlen folytán honosodott meg Bátyán a paprikakikészítés és őrlés. Az sem volt véletlenség, hogy a jelenlegi szövetkezeti rendszer előtt Bátya községben dolgozták föl és őrölték meg az egész kalocsai körzet fűszerpaprikájának 80—90 %-át. Ennek a fejlődésének mélyenfekvő gazdasági és szociális okai voltak. Bátya községben a 300—350 kikészítő mellett 5—600 munkás talált állandó kereseti lehetőséget a paprikakikészítés révén, s annak ellenére, hogy földingatlan tekintetében egyike voltunk a környék legszegényebb községeinek, népünk szorgalmával és igyekvésével mégis fejlődni és haladni tudott. A kikészítésben maguk a termelő gazdák is kivették részüket, amenyiben nagy részük fel is dolgozta saját termésű paprikáját." 45 1937-ben a Kalocsavidéki Paprikatermelők Feldolgozók és Kereskedők Egyesületének bátyai ideiglenes névsorában 271 termelő mellett csak mindössze 29 kikészítő nevét találjuk. 46 Ettől az évtől a főszolgabíró által kiadott iparigazolvánnyal rendelkező kikészítők nem saját termésüket, hanem a Bogyiszlón, Sükösdön, Csanádon, Szentistvánon és máshol vásárolt paprikafüzéreket dolgozták föl. Azok viszont, akik őstermelői jogon kaptak kikészítői igazolványt, csak saját termésüket dolgozhatták föl. Ennek ellenére a kikészítők első csoportja saját termését is, második csoportja vásárolt nyerstermékeket is feldolgozott illegálisan. A vásárolt füzérek kikészítésével tízszeres haszonra is szert tehettek. Kicsiny tőkéjüket állandóan forgatniuk kellett, tehát az áru visszatartására, spekulációjára nem telt erejükből, így sem bírták sokáig a versenyt a monopólium után a szövetkezeti telepekkel. A kikészítők saját családjuk munkaerején kívül napszámosokat is alkalmaz44. Lásd az előző jegyzetet! 45. HPJ iratai: A bátyai fűszerpaprikatermelők és kikészítők panaszai. 1942. 46. HPJ iratai: A Kalocsavidéki Paprikatermelök, Feldolgozók és Kereskedők Egyesületének ideiglenes névsora. 1937.
