Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)

REGESZET 135 gerendákból összerótt szerkezetet is mellyel az egyetlen fatörzsből faragott koporsót a temetőbe vitték. Egy torzított koponyájú női sír alatt megtaláltuk a korábban eltemetett gyermekét, egy másikban pedig gyermeklány feküdt együtt középkorú nővel. Sikerült mintegy 90 m hosszan lezárnunk a temető D-i részét. Az idén átvizsgált 8000 m

2 területen azonban a temető Ny-i végét még nem találtuk meg. Feltárásra került egy Árpád-kori lakóház, melynek külön értéke, hogy egy falusi udvar tartozékait (külső kemencék, esővizes kút, szemétgödör, csatornarendszer, körülárkolás stb.) sikerült kibontanunk. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 22. 1969. 44. ArchÉrt. 96. 1969. 258. Cumania I. 1972. 245. Kőhegyi Mihály Madaras — Halmok (1969) Az 1963-ban megkezdett késő szarmata—hun kori temető feltárását folytattuk mintegy 10 000 m

2-es területen feltártuk a 245—374. sírokat. A temető É-i végét egy 270 x 80 m-es tömbbel lezártuk. D-i végét 90 m hosszan, ÉNy-i végét 80 m hosszan nyomon követtük. Nem sikerült megtalálnunk a temető DNy-i végét. A sírok egy részét kör alakú árkolás vette körül, DNy-on volt az árkolás bejárata. Ez a prochorovkai típusú temetkezés a temető egész területén megtalálható volt, s eredetileg a halmos sírokat övezte. A sírok fele rablott volt, az érintetlenekben szokványos késő szarmata—hun kori leleteket (fibula, római pénz, S végű koporsókapocs, edény, gyöngy, vaskés, vascsat, orsógomb stb.) találtunk. A rönkfából készített koporsót egy ajtókerethez hasonló alkotmányon vitték ki a temetőbe, közülük kettőt sikerült eddig megtalálnunk. Munkatárs: Marcsik Antónia (JATE) antropológus és Biczó Piroska egy. hallgató. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 23. 1970. 52. ArthÉrt. 1970. 213. Cumania l. 1972. 244. Kőhegyi Mihály Madaras — Halmok (1970) A 9 év óta folyó ásatás idei esztendejében 11 200 m

2-en 122 sírt tártunk fel. A nagy százalékban rablott sírokból szokványos késő szarmata—hun kori leletek (edények, gyöngyök, fibulák, S-végű koporsókapcsok, római pénzek, vaskés, orsógomb stb.) kerültek elő. A temető értékét azonban annak rendszere adja. A halmok között ugyanis lapos jeltelen sírok kerültek elő. A temető közepén KNy-i irányban végighúzódó domb Ny-i és D-i lejtőire is kiterjed a temetkezés, de a völgyben nincsenek sírok. A terület legnagyobb különálló dombján azonban további sírokat találtunk, melyek feltárását nem tudtuk befejezni. A temető déli végét 140 m hosszan lezártuk. Eddig összesen 46 000 m

2-en 497 sírt tártunk fel. Megítélésünk szerint a temető teljes feltárása még több évet igényel. A területen egy Árpád-kori falu több objektuma (ház, tüzelőgödör, árkok, csatornák) is előkerült. Munkatárs: Biczó Piroska régészhallgató volt. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 24. 1971. 49. ArchÉrt. 98. 1971. 274. Cumania I. 1962. 246. Kőhegyi Mihály